Kedden hajnalban kezdték meg a Margit hídnál május 29-én elsüllyedt Hableány kiemelését, ami több szakaszban zajlott és egészen a délutáni órákig tartott. A roncs kiemelésére a Duna magas vízállása miatt azonban várni kellett, a közel két hét alatt viszont a Duna rendkívül erős sodrása és a nehezítő körülmények ellenére folyamatosan, hajnaltól, késő estig merültek a búvárok.

A merülések alatt többek között az volt a feladatuk, hogy berácsozzák a Hableány roncsának ablakait, hogy kiemeléskor abból ne ússzanak ki a testek. Papp Zoltán ipari búvár is azok között volt, akik ezen a feladaton dolgoztak.

A búvár most az RTL Híradónak mondta el, hogy számára ez benne volt a top 3 legnehezebb feladatban, amit rábíztak, hiszen a merülés nagyon nehéz volt. Hozzátette, hogy egy ilyen szituációban normál körülmények között nem szabadna merülni, de most sajnos ezt kívánta meg a helyzet. A Híradónak arról is beszélt, hogyan dolgoztak pontosan és, mi várta őket a Duna mélyén.

„Volt olyan ablak, ami nem volt betörve, azt nekem kellett betörni. A víz azonnal arra lökte az összes hordalékot és szemetet. Volt olyan, hogy a bútorok ott kavarogtak bent. Számítottam rá, mert felkészítettek rá lelkileg, hogy kiúszik esetleg egy test. Szerencsére nem történt velem ilyen odalent”

– mondta a Híradónak az ipari búvár, aki hozzátette, az egyik legfontosabb feladat az volt, hogy megóvják a holttesteket, nehogy elvesszenek a Dunában.

Az RTL Híradó riportja: