Az ügyintézés időrabló, eredménytelen és egyáltalán nem családbarát.
Gondolom, nem mi vagyunk az egyetlen család, aki megpróbált rárepülni a kormány nagy kampánnyal beharangozott új hétpontos családtámogatási csomagjára. Pont lakásvásárlás előtt állunk, így a CSOK igénylése is aktuálissá vált. Próbáltuk kideríteni, mégis mire számíthatunk, jár-e nekünk egyáltalán a támogatás, és ha igen, milyen feltételekkel, de zsákutcába kerültünk. Széttárt karokkal, vállvonogatással és körbemutogatással nézünk szembe. Nem kapunk válaszokat, és emiatt jól megszívtuk a lakásvásárlást.
Előre is leszögezném, hogy a helyzetünk speciális. Kezdem inkább az elején. A férjemmel kb. öt éve folyamatosan (és egyre kétségbeesettebben) szkenneljük a lakáspiacot. Az égbeszökő ingatlanárak és a keserves kínálat mellett eddig csak halogattuk a költözést. Most viszont, hogy a második gyereket tervezzük, már tényleg nagyon aktuális egy tágasabb otthon.
Pár hónapja végre találtunk is egy olyan lakást, ami ár-érték arányban optimális volt nekünk. Eladtuk a saját lakásunkat, oda leraktuk a foglalót, a szerződéskötés dátuma azonban dilemmát okozott. A jelenleg hatályos feltételek mellett ugyanis nekünk nem jár a CSOK ingyenpénz, július 1-től azonban elvileg mi is jogosultak lennénk a két gyerek után járó másfél millió forintra.
Arról azonban senki nem tudott felvilágosítást adni, hogy gond lehet-e abból, ha július 1. előtt írjuk a szerződést, habár július 1. után történik a birtokbavétel.
Megpróbáltunk utánajárni, hogy ilyen speciális esetben, a július 1-i dátumot körülugrálva végül is számolhatunk-e majd a CSOK összegével.
Először természetesen a bankomnál próbálkoztam. A válasz tömör volt: nem tudnak semmit, amíg a jogszabály nem jön ki. Amíg nincs rendelkezés a miénkhez hasonló szituról, addig nem tudnak ebben állást foglalni. Mindenesetre az OTP-s hitelügyintéző készséggel megadta elérhetőségeit, és biztatott, hívjam nyugodtan június közepén, hogy időpontot tudjon adni július első napjaira.
Aztán kijött a hír, hogy – bár a módosítás július 1-jén lép életbe – a legtöbb bankban nem lesz elérhető ez a támogatás azonnal. Az OTP-ben sem. Sebaj, a férjem olyan banknál vezet számlát, ahol elérhető lesz. Ám hiába ment be, az ő bankja sem tudott állást foglalni. Az ügyintéző azt javasolta, kérjünk állásfoglalást a Magyar Államkincstártól.
A Magyar Államkincstár oldala azonban a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz irányított át.
Közben a mindenhol agyonreklámozott csalad.hu-t is átolvastam az utolsó betűig. (Persze nem találtam a miénkhez hasonló precedensre megoldást. Végül felhívtam őket, és kaptam tőlük pár újabb telefonszámot, ahol érdeklődhettem az ügyemmel kapcsolatban. Ezeken a számokon senki sem vette fel a telefont.
Az Államkincstár instrukciója alapján szerencsét próbáltam a fővárosi kormányhivatalnál is (mi ide tartozunk).
Nos, Budapesten csak és kizárólag a budapesti kormányhivatal (13. kerület) Lakástámogatás ügyfélszolgálata foglalkozik ilyen ügyekkel. Mégpedig az alábbi megdöbbentő nyitvatartási időben: hétfő és szerda 8:30-12:00. Azaz egy kétmilliós városban, ahol állítólag a családok a legfontosabbak, összesen heti 7 órában foglalkoznak a CSOK-kal kapcsolatos speciális kérdéseinkkel.
Az iroda tőlünk a város másik végén van. Én a babával nem vergődöm el hőségriadóban. Nem gond. A férjemnek útba esik, sőt egész közel van a munkahelyéhez. Maximum késik kicsit – gondoltuk naivan. Mikor odaért nyitásra, már 40-en sorszámot húztak előtte, és az újabb megdöbbentő tény:
összesen egyetlenegy ügyintéző foglalkozik ilyen ügyekkel.
Férjemnek nem volt ideje kivárni a negyven embert, így bement dolgozni. Valamivel 12 óra előtt aztán visszament, és bár a sorszámán pont túlhaladtak, szerencsére fogadták az ablaknál.
Itt aztán megtudta, hogy ők sem tudnak segíteni. A tanács: keressük fel a Pénzügyminisztériumot. Ez már csak azért is mókás, mert a Pénzügyminisztériumnak országosan egy darab ügyfélszolgálata van, az alábbi félfogadási idővel: kedd és csütörtök 9-11 óráig. Tehát 10 millió embernek heti 4 órában tudnak segíteni.
Mintha direkt arra játszanának, hogy ellehetetlenítsék a dolgunkat, és feladjuk a támogatás utáni küzdelmet.
Próba szerencse alapon azért telefonáltam a Pénzügyminisztériumba is. A vonal másik végén egy arrogáns nő nagyjából kikérte magának, hogy telefonon zaklatom a kérdéseimmel. Ismételgette, hogy írásban kérjek állásfoglalást, a válaszidő a szokásos 30 nap. Én meg hiába ismételgettem, hogy nekem most kellene tudnom a választ, nem volt hajlandó megérteni a problémámat. Végül elirányított a bankomhoz, hiszen ők teljes körű tájékoztatást tudnak adni.
Körbeértünk. Zsákutca.
Lehet, hogy a kormánynak a családok a legfontosabbak, de ebből egyelőre semmit nem tapasztaltunk.
Az időrabló, eredménytelen és egyáltalán nem családbarát ügyintézés burleszkbe ment át.
Végül úgy döntöttünk, hogy az adásvételi szerződés aláírását július első napjaira időzítjük. Tettük ugye mindezt azért, nehogy visszadobják a CSOK-igényünket arra hivatkozva, hogy a szerződéskötés a jogszabály hatályba lépése előtt történt.
Nem kockáztattuk a CSOK elvesztését, és ezt jól meg is szívtuk.
Hiába esküdözött az ingatlanos, hogy nem mutatja meg másnak az általunk lefoglalózott lakást, míg mi a júliusra vártunk, ránk licitáltak egy olyan összeggel, amit már nem tudtunk megadni. Igazából nem is hibáztatom, mi voltunk naivak, kishalak a jelenlegi lakáspiac kegyetlen világában.
Ott álltunk tehát gyakorlatilag lakás nélkül, és újra az ingatlan.com előtt töltöttük a napjainkat. Csodák csodájára aztán viszonylag hamar ismét találtunk egy megfelelő lakást. A megtekintéskor azonnal lecsaptunk rá. Nem alkudtunk, nem aludtunk rá, sőt a szerződéskötést a lehető leghamarabbra – július 1. előttre – időzítettük. Már szóba sem került, hogy a lakást kockáztassunk, és a CSOK-ra várva ezt is elhappolják előlünk.
Ennek fényében a napokban aláírjuk a szerződést, aztán várjuk a július 1-jét és a jószerencsét. Majd akkor kiderül, megkapjuk-e az ingyen másfél milliót.
Itt végül ki is térnék a CSOK valódi összegére. Mi az a pénz, amiért mi tulajdonképpen küzdünk? Két gyerek után (mi ennyit vállalunk) a CSOK körülbelül másfél millió forint. Körülbelül. Valójában 1 millió 430 ezer forint. Amiből lejön a banki illeték, illetve értékbecslés összege, marad nagyjából 1 millió 370 ezer. És mivel az ingyenpénz egyik feltétele a 10 évre kötött teljes körű lakásbiztosítás, így ezt az összeget is nyugodtan levonhatjuk. Nos, az általunk választott háromszobás budai lakásra a kalkulátor szerint évi 55 ezer forint lenne ez az összeg. (Továbbá ki tudja, milyen járulékos költségekkel nem számolunk.)
A másfél millió jó esetben így máris csak 800 ezer forint.
Persze jól jönne, de ha már 50-60 milliók repkednek, nem feltétlenül éri meg agyvérzést kapni ezért az összegért, pláne elszalasztani egy ígéretes lakást.