Az Elios botrány után egy újabb fideszes botrány látott napvilágot. Példátlan, akár egymilliárd dolláros bírság elé is nézhet a Microsoft egy magyar kormányztai körökig érő korrupciós botrány miatt, az ügyben pedig érintett lehet Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje is – írja a Népszava.

A lap többek között a Politicóra hivatkozva arról számolt be, hogy megnőtt a választások tétje Orbánék számára:

“olyan korrupciós ügyek láttak napvilágot, amelyek nyomán egy vereség esetén akár több évre is rács mögé kerülhetnek”.

A Microsoft magyarországi leányvállalatánál ugyanis belső vizsgálat indult azzal kapcsolatban, hogy viszonteladó cégeik a 2014-es választások után az uniós támogatásból bonyolított állami informatikai fejlesztéseknél irracionális árakon adott el üzleti Microsoft-szoftverlicenceket kormányzati megrendelők számára. Egyáltalán nem meglepő “véletlen”, hogy az informatikai fejlesztések kulcsszereplői Tiborcz István és testvére, Tiborcz Péter lettek, akiknek ráhatásuk lehetett arra, melyik cég felé lejtsen a pálya egy-egy tenderen.

A Népszava szerint a viszonteladók az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál akár 200 százalékkal drágábban adták tovább az állami ügyfeleknek. Az így elért extraprofitból a miniszterelnök közelébe is jutott. Tiborcz István 2015-ben jelent meg tulajdonosként a HCS Experts nevű cégben, és abban az esztendőben az egyik Microsoft-viszonteladónak rendszeresen beszámlázó vállalat árbevétele megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz 389 millió forint osztalékot vehetett ki belőle. A kormányzati vevők ráadásul nemcsak túlárazva vásároltak, de sokszor teljesen fölöslegesen is vásárolták a licenszeket, mivel azokat semmire sem használták föl. A Microsoft amerikai központja 2015-ben kezdte vizsgálni a masszívan korrupciógyanús gyakorlatot, aminek következtében Sagyibó Viktort, a Microsoft kormányzati üzletágának volt vezetőjét és Papp István volt vezérigazgatót menesztették, aggódni azonban nem kell értük: előbbit Lázár János apparátusa szívta föl, utóbbi a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez került, a Fidesz jóvoltából tehát menedéket kaphattak az állami szférában.

A Népszava azt is kiemelte, hogy bár Lázár János tagadta, hogy a cég tovább vizsgálódna a kormányzati intézmények tájékán, ezzel szemben a valóság az, hogy tíznél is több magyar kormányzati intézménynél és állami cég körül zajlik a procedúra: az adóhatóság és a rendőrség mellett például a honvédelmi tárcához tartozó HMEI Zrt., illetve az egészségügy beszerzéseiben érdekelt egykori GYEMSZI is nagyító alatt van.
Ezeket a cégeket és intézményeket vizsgálják:

Portálunk birtokába jutott a vizsgálat tárgyát képező állami intézmények és cégek listája (az évszámok az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó közbeszerzéses szerződések dátumát jelölik):

2011: Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF)
2011-15: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)
2013: Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ)
2013-15: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
2014-15: Magyar Posta Zrt.
2014: Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)
2014: Magyar Államkincstár (MÁK)
2014: Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)
2014: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI)
2015: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH)
2015: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)
2015: Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI Zrt.)
Az is jól mutatja, hogy a tengerentúlon nem veszik félvállról az ügyet, hogy a folyamatba már az amerikai Igazságügyi Minisztérium, az FBI és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) is bekapcsolódott.

A Népszava információi alapján a vizsgálat tehát jelenleg is tart, az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma pedig példátlanul magas, akár 1 milliárd dollár fölötti büntetéssel is fenyegetheti az amerikai szoftvercéget.

olkt.hu