Szülők figyelem – 9 OSZTÁLYOS LESZ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA! – további változások jönnek az iskolákban szeptembertől!

Szinte mindig korán reggel kezdi a munkát és késő este fejezi be. A minisztérium portáján azon sem csodálkoznak, ha valaki hajnalban keresi őt az oktatási államtitkárságon. Palkovics László államtitkár azt mondja, az oktatás átalakítása miatt a nyár is sok munkával telik majd neki és a kollégáinak is. Azt is elmondta a csalad.hu-nak, hogy mire számíthatnak a családok, amikor szeptemberben ismét elkezdődik az iskola.

Hét órára jöttem. Állítólag ez egyáltalán nem korai, sőt a portás már kérdezés nélkül mondta előre, hogy kihez fogok érkezni.

Hatkor ez egyértelmű szokott lenni, hétkor nem mindig. Ez nem korai időpont. A korán az fél hat környékén van, bár az utóbbi időben, mióta mind a két államtitkárságot vezetem, a fél hat is tipikus..

De ez nem túl családbarát munkahely akkor, ha így nézzük.

Egy nagy átalakítás közepén járunk, ráadásul az egyik legfontosabb területen, ez bizony most sok munkát igényel. Ha az oktatás ügyét övező dömping – a törvényalkotás, rendeletalkotás, egyáltalán a kerekasztal munkája – kicsit csendesedik, akkor elég lesz 6-ra bejárnom. Sosem voltam egy „megúszós” alkat, szeretem a feladataimat maximálisan ellátni, beleállni.

Most talán csend jön a nyári szünetben. Mindenkinek nyári szünet lesz?

A kollegáimnak nem, és úgy tűnik, hogy az állami fenntartó július elseje után kinevezendő tankerületi vezetőinek sem lesz az, ugyanis szeptembertől föl kell állítanunk a rendszert. Legfeljebb azok az oktatásügyek fognak csendesedni, amelyekért az elmúlt hónapokban tüntettek, hiszen nagy részét megoldottuk. De általában a feladatok maradnak.

Szeptembertől mit vesznek észre a családok, ha elindulnak a gyermekeik az iskolába?

Remélhetőleg elsősorban azt, hogy a gyermekek felszabadultabbak lesznek. Alacsonyabb lesz a terhelésük, csökken az a tananyagmennyiség, amelyet a Nat előír. Korábban sok kritika hangzott el azzal kapcsolatban, hogy nagy a lexikális tananyag mennyisége, és annak 90 százalékához ragaszkodni is kell, tehát meg kell tanítani. Az új tanévtől lényegesen nagyobb döntési jogosultsága lesz a tanároknak és az iskoláknak is abban, hogy miként kívánják elérni azokat a meghatározott szinteket, amelyeket a nyár folyamán fogunk kidolgozni. Nagyon fontos újdonság a harmincperces tananyagmennyiség az alsó tagozat első és második osztályában. Vagyis a tanóra 45 perces marad, de a tananyag átadásához szükséges idő nem fogja meghaladni a harminc percet. A maradék tizenöt percet minden tanító a saját belátása szerint töltheti el, a gyerekek igényeihez igazodva.

Már meglévő tankönyvekből húznak ki fejezeteket, vagy ez az idő elég lesz arra, hogy új tankönyvek szülessenek? Gyakorló szülőként láttam azt, milyen galopp volt, hogy végigérjenek a könyvön a gyermekek a tanév végére.

Elsősorban nem a tankönyvet tanítjuk az iskolában. A tankönyv egy segédlet, egyfajta választékot ad, a pedagógusok pedig különböző szempontok alapján meghatározzák, hogy melyek azok a részek, amelyek az órán elmondottakat alátámasztják. A tanárok jelentős része nem a tankönyvet tanítja, hanem megpróbálja elérni, amit a Nemzeti alaptanterv, illetve a szeptembertől lényegesen módosított, csökkentett Nemzeti alaptanterv előír, javasol.

Lesznek új tankönyvek?

Új tankönyvek folyamatosan születnek. A Nemzeti alaptantervet 2013-ban vezették be és ehhez a tankönyvek jelentős részét már megírták. Ezek között vannak még kísérleti tankönyvek, amelyek véglegesítése folyik. Új tankönyveket akkor fogunk majd meghatározni, amikor lesz új Nemzeti alaptanterv – reményeink szerint 2018-tól.

Mi a helyzet a kilenc osztályos általános iskola tervével, ezt elfújták kicsit az elmúlt hónapok eseményei? Vagy előkerül ez még esetleg akár szeptemberig?

Nem fújták el, sőt, bizonyos szempontból felerősítették. Önmagában a kilenc osztályos iskolát nem lehet kezelni. Ezt a kérdést úgy lehet megközelíteni, hogy egyáltalán mit várunk el az oktatási rendszerünktől, s ebben sok elem van, ilyen a kilencedik osztálynak a bevezetése vagy a szünetek átstrukturálása is. Most kezdődik az a szakmai munka, amely javaslatot tesz arra, hogy hova is kerüljön ez a kilencedik osztály. Kerülhet az óvoda és az iskola közé, mintegy átmenetként, felkészítőként, de akár fölkerülhet az alsó tagozat ötödik éveként is. Ezek eldöntendő kérdések. Van aztán ennek hatása a hat és a nyolc osztályos gimnáziumra is, az egyetemre is, és persze a munkaerőpiacra is, hiszen minden eggyel följebb tolódik. Szóval visszatérve a kérdésre: nem fújták el az események, sőt, ez egy abszolút aktuális kérdés.

Be lehet ezt futni szeptemberig?

Nem. Ennek a bevezetését – ha egyáltalán ez lesz majd a döntés – legkorábban akkor lehet megtenni, amikor az új Nemzeti alaptanterv megjelenik 2018 szeptemberétől.

A felsőoktatással kapcsolatban Varga Mihály miniszter az Óbudai Egyetemen tett egy bejelentést, hogy egyre nagyobb számban szeretnének az újfajta egyetemi modellben tanítani, vagy legalábbis egyre több ilyen hely lehetne, ahol már a gazdasági társaságok is bekapcsolódnak az egyetemi képzésbe. Mikor és hogyan látja esélyét a duális képzés nagyobb arányú bevezetésének?

Ezt a fajta képzést bevezettük két évvel ezelőtt. Egészen pontosan 2012-ben indult az a kísérleti szakasz a kecskeméti főiskolán, ahol az egyetem mellett a vállalatok is bekapcsolódtak a képzésbe, csak ők a gyakorlati tudásra helyezik a hangsúlyt. Most ott tartunk, hogy a most folyó felvételi időszakban több mint hatszáz vállalat 3 ezer gyakorlóhelyet ajánlott fel, és a jelentkezők száma meghaladta a tízezret. Tehát már most egy nagyon sikeres képzési formáról beszélünk, és azt hiszem, ez fokozódni fog. Azt a célt tűztük ki, hogy 2020-ig a hallgatók nyolc százaléka duális képzési formában tanuljon. Egyelőre úgy tűnik, hogy mind a vállalatok, mind a hallgatók vállalják az ezzel járó plusz terheket, hiszen azért ez nem egy egyszerű képzés. Nem egyszerű a hallgató számára, mert 4 hét kivételével egész évben tanul vagy az egyetemen vagy a vállalatnál, nincs nyári szabadsága, nincs őszi szünete. De nyilván ez meg is térül, hiszen amikor befejezi az egyetemet, olyan tudással rendelkezik, amellyel rögtön bekerülhet egy vállalati pozícióba és tulajdonképpen százszázalékos hatékonysággal tud dolgozni. A duális képzés a vállalatok számára szintén jelent plusz terhet, de a jövőbeni jó szakemberekhez való hozzáférés reményében ők ezt szintén vállalják.

Legközelebb jövő februárban lesz a következő normál egyetemi jelentkezési határidő. Arra lehetnek komoly változások? Gondolok arra, hogy volt korábban egy irányvonal, a kevesebb bölcsész-több mérnök típusú, de van-e most a tervben komolyabb átrendeződés az ilyen szakok és a finanszírozás kapcsán?

A 2000-es évek óta a hallgatók 25 százaléka jelentkezik a műszaki, a természettudományi, az informatikai szakokra, és a társadalomtudományi területen a hallgatók száma jóval meghaladja az 50 százalékot. Ebben tehát nem igazán volt változás. Mindenképpen célunk az, hogy a műszaki, természettudományi, illetve informatikai területre többen jelentkezzenek, hiszen jelenleg a munkaerőpiac ezt a tudást igényli leginkább. A felsőoktatásnak is szorosan kell követnie a munka világának változásait.

(csalad.hu)

Forrás:  palyazatfigyelo.info