Egy szerdai konferencián hangzott el, hogy mindenkinek fizetnie kellene az egészségügyi ellátásért. Az időseknek is. Utána jártunk, mit is jelentene ez.

A Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója, Lantos Gabriella érdekes megoldást ismertetett a hazai egészségügy égető kérdéseiről tartott konferencián kedden. Eléggé felborzolta a kedélyeket többek között azzal, hogy egészségügyi alapdíj bevezetését javasolta, amit még a nyugdíjasoknak is kellene fizetniük. A részletekről azonban, például hogy milyen gyakran, és mennyit kellene fizetni, nem sokat tudtunk meg a konferencián. Ezért kértünk telefonos interjút Lantos Gabriellától.

Hogyan képzeljük el az egészségügyi alapdíjat? Úgy, mint a vizitdíjat? Úgy, mint a járulékot?

Nem úgy kell elképzelni, mint az anno rövid időt megélt vizitdíjat (alkalmanként kellett 300 forintot fizetni az orvosnál). Az alapdíj egy havonta fizetendő összeget jelentene.

Konkrétana jelenlegi bérminimumból (161 ezer forint) levont 7 százalékos egészségbiztosítási járulék összegével, havi 11 270 forinttal egyezne meg.

És tényleg mindenkinek meg kellene fizetnie?

Igen, ez a havi 11 270 forint egy olyan összeg, amit egészségügyi alapdíjkéntminden felnőtt magyar állampolgárnak be kellene fizetnie.Legalább 6 milliónak. Cserébe pedig egy alapcsomag-szolgáltatásban részesülnének. Amihez pontosan meg kellene határozni minden betegségre, hogy mi tartozik bele az alapszolgáltatásba, pl. a járó-, és fekvőbeteg ellátásba, diagnosztikába, rehabilitációba. Viszont azok, akik nagyon alacsony jövedelemből élnek, és vagyontalanok éves mentességet kapnának a társadalmi szolidaritás jegyében.

Miért van szükség az alapdíjra?

Ma a nagyon alacsony jövedelmű közmunkások és minimálbéresek fizetéséből is levonják a 7 százalékos járulékot. És vannak olyan jobb anyagi körülmények között élők, például az őstermelők, nyugdíjasok vagy ismeretlen eredetű jövedelmet élvezők, akik egyáltalán nem fizetnek. Úgy gondolom, hogy ez nem igazságos.Az az igazságos, ha az igazán szegény emberek nem fizetnek. Akik pedig a létminimum felett élnek, mindnyájan fizessenek, egyforma összeget.

Fekete, szürke foglalkoztatás, kreatív adóelkerülés mellett hogyan állapítja meg, hogy kik élnek a létminimum alatt?

Aki minimálbérre van bejelentve, az még a létminimum alatt van, ő nem fog fizetni. A hatóság azonban látni fogja, ha a minimálbérre bejelentett ember meglehetősen jól él – neki nem kell megadni a mentességet. Ezért mondtam, hogy jövedelmi és vagyoni helyzet alapján dőlne el, ki fizet, ki nem. Én is ismerek jó pár embert, aki minimálbérre van bejelentve, és egyébként jól menő vállalkozást visz. Nem gondolom, hogy rájuk ki kellene terjeszteni a mentességet.

Az adóhatóságnak most sincs arra kapacitása, hogy kiszűrjön minden adóelkerülőt.

Ezért gondoltam, hogy alacsony szinten, a létminimumnál kellene meghúzni a határt. Vagyis mindenki fizessen, aki a minimálbérnél magasabbra van bejelentve. Ez nem jelent többletterhet a dolgozóknak.

A 11 270 forintos egészségügyi alapdíj a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék felett lenne, vagy helyette?

Helyette lenne. Vagyis a 7 százalékos járulékot nem szedném be, mert nem igazságos, és nem méltányos. Például azért sem, mert Magyarországon a jövedelmek egy részét nem legálisan fizetik ki, vagyis nem fizetnek rá járulékot. Ma csak azok fizetik a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, akik állami alkalmazottak, vagy nagyvállalatoknál dolgoznak, és emiatt nem tudják kikerülni a járulékfizetést. Ezért igazságtalan szerintem a járulék beszedése.

És mi lenne az eltörölt járulékkal?

Annyival nőne a nettó bér, amennyi járulékot most levonnak a fizetésből. Sőt, a nettó fizetéshez hozzáadnám még a szociális hozzájárulási adó egészségügyi kasszába szánt részét is. A 2017-es költségvetés a szocho 20,5 százalékát szánta az egészségügyi alapba – ez nettóban további 7 százalékos bérnövekedést jelentene. Ilyen úton jelentősen, érdemi módon megnövelném az alkalmazásban állók nettó bérét. És azt mondanám, hogy mindenki fizesse be (aki létminimum felett él) az egészségügyi alapdíjat. Aki pedig megteheti, rendeljen kiegészítő egészségügyi csomagot.

Ön szerint elfogadtatható, hogy akik a bérminimumnál (jóval) többet keresnek, azok se fizessenek 11 270 forintnál több alapdíjat havonta?

Akik többet keresnek, nyilván fognak kiegészítő biztosítási csomagot vásárolni. A fiatalok valószínűleg kevésbé, ők lehet, hogy inkább a lakásszerzésre koncentrálnak, De a középkorúak, idősebbek, akiknek jobban szükségük lehet rá, ők biztosan nagyobb összegű kiegészítő csomagot vesznek majd.

Azt mondja, mindenki fizetné. Vagyis nem vonnák le a bérből?

Nem, nem vonnák le a bérből, hanem mindenkinek magának kellene befizetnie az alapdíjat. Ez fontos. Határozottan úgy gondolom, hogycsak akkor tudatosul az emberekben, hogy az ő pénzükről van szó, amiért meghatározott szolgáltatást várhatnak el, ha nekik saját maguknak kell fizetniük.

Akár egy jómódú nyugdíjasról van szó, akár egy közepes keresetű alkalmazottról, akár egy nagyon jómódú vállalkozóról. Ugyanúgy, ahogy a telefonja díját, vagy a villanyszámláját is mindenki a jövedelméből fizeti, és tisztában van vele, hogy milyen szolgáltatást várhat el cserébe. Ma kb. 4,5 millió ember fizet – ehelyett körülbelül 6 millió felnőttnek kellene fizetnie. És akkor az alapdíjkasszában nagyjából ugyanannyi lenne, mint most az egészségügyi kasszában.  A CIKK ITT FOLYTATÓDIK…