Magyarországnak fontos szerepe lesz a világ megváltoztatásában, mégpedig azzal, hogy megváltoztatja Európát – jelentette ki Henri Boulad jezsuita szerzetes a budapesti Párbeszéd Házában szombat este.

Henri Boulad egyiptomi szerzetes, aki maga kérte, hogy felvehesse a magyar állampolgárságot és a héten az Országházban letette az állampolgársági esküt, hangsúlyozta: ebben a küzdelemben Magyarország Dávid és Európa Góliát, mégis hinni kell abban, hogy Istennel képesek vagyunk megváltoztatni a világot.

Az Istenben való hitnek az önmagunkban való hitté kell válnia. Amennyire ugyanis nekünk szükségünk van Istenre, ugyanannyira kellünk mi is Istennek ahhoz, hogy átformálja a világot

– mondta a szerzetes, aki hisz abban, hogy a következő hónapok meglepetéseket tartogatnak, és Európa „meg fog mozdulni”. Henri Boulad Átistenülés a mindennapokban címmel megtartott előadásában arról beszélt, az egyház hagyományos tanítása azt az érzést kelti az emberben, hogy gonosz és esendő. A megváltástan arról szól, hogy az ember vétkes, és végtelen bűnéért végtelen áldozattal kell fizetnie az Isten fiának. A megváltás tehát valamiféle „visszavásárlás”. Húsz évszázada ezt ismételgeti a nyugati kereszténység, miközben senki sem érti, hogy kitől kéne visszavásárolni az embert, és miért elégedett ezzel az Atya.

Ez, az ember alapvető bűnösségét állító látásmód, mélységes pesszimizmust eredményezett. A nyugati szemléletmód az emberről és a történelemről alapvetően tragikus. És az is lehetséges, hogy a mai uralkodó nihilista filozófia gyökerénél éppen ez a felfogás, az „embernek ez a leértékelése áll”. Henri Boulad szerint azonban van másfajta teológia is: eszerint Jézus nem azért jött, hogy megváltsa, hanem hogy „megistenítse”, a saját szintjére emelje az embert. Kitért arra, a görög egyházatyák – köztük Órigenész, Alexandriai Szent Kelemen, Alexandriai Szent Atanáz – szemlélete sokkal pozitívabb, mint a nyugati gondolkodóké. Valamennyiük teológiája összefoglalható ebben az egy mondatban: Isten emberré lett, hogy az ember Istenné váljon. Rámutatott: ezt megértve

felfedezzük, hogy a kereszténység úgy felmagasztalta az embert, ahogyan egyetlen más vallás sem. Ezért lett a kereszténység a civilizáció és a fejlődés kovásza.