A jelentős mértékű adócsökkentés ellenére ráadásul drasztikus áremelkedés ment végbe, miként a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) következménye is a drágulás lett. A kormány ugyanakkor mereven elzárkózik attól, hogy az Európai Unió legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsát mérsékelje,vagy a tranzakciós illetéket eltörölje. A GKI legfrissebb előrejelzése szerint Magyarországon csökken az uniós támogatások beruházás-serkentő hatása, és mérséklődik a lakosság vásárlóerejének növekedése is. Emellett az Európai Unió konjunktúra-indexe csaknem hároméves, a magyar 2,5 éves, a magyar szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van. „Magyarország számára a legfontosabb, hogy egy új útvonalat tervezzen 2020-ra és 2021-re.
Ennek a kormányzati útvonalnak azt a célt kell szolgálnia, hogy az ország, amikor halad rajta, akkor a külső rossz hatásokat képes legyen minimalizálni, és a meglévő belső erőforrásokat pedig képesek legyünk mozgósítani” – buzdított a miniszterelnök. Szavaiból és az újabb gazdaságvédelmi akciótervek bejelentéséből az következik, hogy a nemrégiben az Országgyűlés kormánypárti többsége által elfogadott jövő évi költségvetést számait módosítani kell majd. Ezen persze a gazdasági szakemberek aligha csodálkoznak majd, hiszen már a törvényjavaslat elfogadásakor ezt valószínűsítették. Várhatóan átcsoportosítanak majd az oktatási, egészségügyi és szociális kiadásokból. Egyidejűleg növelhetik a már most is rekord méretűre tervezett, 378 milliárd forintos Országvédelmi Alapot. Ennek szétosztásához még parlamenti jóváhagyásra sincs szükség, mert az Orbán-kormány már korábban szabad kezet adott magának a költségvetési pénzekkel való gazdálkodásra. Ebből osztogathatnak majd a számukra fontosnak tartott vállalkozóknak, egyházi, sport-, és nemzetpolitikainak hívott célokra.
Lendületvesztésben a világgazdaság
A gazdaságok lendületvesztése az oka annak, hogy 2019 második negyedévében a lassulás jeleit mutatja a világgazdaság – áll a Coface, a világ vezető hitelbiztosítója friss elemzésében. Az év második felében lehet számítani némi élénkülésre, de összességében 0,7 százalékos csökkenés várható az év egészére. Vagyis a tavalyi 3,1 százalékosról idén 2,7 százalékosra lassul a világgazdasági növekedés, hogy aztán 2020-ban stabilizálódjon. A Coface várakozásai szerint ennek következtében az országok többségében idén növekvő számú vállalati fizetésképtelenségre lehet számítani.
Gondban van a kohászat és acélipar, a logisztika-szállítmányozás és a ruhaipar, de különösen az autóipar küszködik. Ezért a Coface hat hónapon belül másodszor is rontja 13 ország autóipari vállalatainak hitelkockázati besorolását és szinte minden autóipari ágazat kockázatértékelését Európában. Az autóipar hűen jelképezi a világgazdaság mostani nehézségeit: több régióban is ciklikus lassulástól szenved, sújtják a kereskedelmi protekcionizmus politikai kockázatai, vagy az újabb európai légszennyezés-mérséklő szabályozások hatásai. A már évi 12 százalékos hanyatlásra váltott. A szektor negatív trendje nem csak Európára jellemző: a Coface Japán és India járműiparának kilátásait is közepesről magas kockázatúra változtatta. Az utóbbi egészen eddig nagyon erős növekedésben volt, áprilisban viszont éves összevetésben 17 százalékos zuhanást regisztráltak az új járművek iránti keresletben, ami az utóbbi nyolc év legnagyobb havi visszaesése.
