Mit jelent a háborús veszélyhelyzet? Megszólalt a biztonságpolitikai szakértő

A kedd éjféltől Magyarországon életbe lépő háborús veszélyhelyzet a jogalkotást leegyszerűsítő lépés – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.

Kaiser Ferencet arról kérdezték, hogy már három hónapja tart az orosz-ukrán háború, s ezzel összefüggésben Magyarországon háborús veszélyhelyzet bevezetéséről döntött a kormány.

Azt mondta:a kormányzati döntés mögött az áll, hogy ha a biztonsági helyzet megkívánja, gyorsabban, a parlamentáris munkát lerövidítve lehessen rendeletet alkotni. Ezzel együtt „ez nem jelent háborús fenyegetést”- fűzte hozzá.

Magyarország nem fog háborúba keveredni. Azt sem a NATO, sem az Európai Unió, de még Oroszország sem akarja- hangsúlyozta.

A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának azonnali összehívását kezdeményezte a DK hétfőn. Vadai Ágnes többek között arra a kérdésre vár választ Benkő Tibor honvédelmi minisztertől, hogy a kormány vissza akarja-e állítani a kötelező sorkatonai szolgálatot.

A kérdést egy kiskunhalasi kampányrendezvényen is megkapta a honvédelmi miniszter, miután az ukrajnai háborúról és a magyar honvédség állapotáról tartott előadást. A közönség soraiból jelentkezett egy férfi, aki arról beszélt, hogy sok-sok honfitársához hasonlóan ő is azt gondolja, „a mai generációra legalább egy hat hónapos katonai szolgálat nagyon nagyon ráférne”. Kitörő taps fogadta a felszólalását, és ez szemmel láthatóan arra sarkallta, hogy folytassa gondolatmenetet:

„Azok a gyerekek tanulnának emberséget, bajtársiasságot, (…) keményebbé tudnának válni.”

Ha lenne ilyen, akkor a kiskunhalasi férfi szerint a fiatalok megismerhetnék valamilyen szinten a haditechnikai eszközöket, rálátást kapnának a katonai pályára, és ezután – fogalmazott – sokkal többen kapnának kedvet ehhez a hivatáshoz. Ha visszatérne a kötelező sorkatonai szolgálat, „nagyobb biztonságot adna az országnak” szerinte, hogy lenne egy hadseregünk, amelynek tagja minden magyar férfi, aki elmúlt 18 éves.

Benkő abban bízik, hogy a nők visszautasítják az udvarlót, ha addig nem tett eleget a kötelezettségének

„Sokan vannak Magyarországon, akik így gondolkodnak, és meg is értem az ő gondolkodásukat” – kezdte a válaszát Benkő Tibor szombaton. A Magyar Honvédség az elmúlt években a hazafias honvédelmi nevelés irányába tett lépéseket a kadétprogram elindításával, a laktanyai nyílt napokkal, a honvédelmi táborokkal és honvédelmi versenyekkel.

„Szeretnénk azt elérni, hogy önkéntes alapon is akarjanak szolgálatot vállalni a fiatalok, és ne legyen kötelező. A kötelezővel szemben mi, magyarok (…) úgy vagyunk, hogy a kötelező az nem jó”

– magyarázta, majd arról beszélt, hogy szerinte is szüksége van Magyarországnak mindarra, amit a felszólaló mondott. Arra, hogy Benkő szavai szerint „olyan elhivatott fiatalok dolgozzanak Magyarországon, akik tudják, hogy mi a rend, mi a fegyelem, mi a bajtársiasság, mi a haza iránti elhivatottság és elköteleződés, mi a helytállás, mit jelent az, hogy főnököm van, mit jelent az, hogy végre kell hajtanom azt, amit a főnököm mond”. Szerinte ha ezt nem tudjuk elérni, akkor nagyon nehéz lesz rendben, szervezetten haladni.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a magyar kormánynak pillanatnyilag nincs olyan célkitűzése, hogy bevezesse a kötelező sorkatonai szolgálatot, amit 2004-ben szüntettek meg.

„Én nagyon bízom a hölgyekben, megmondom őszintén” – fogalmazott a honvédelmi miniszter, és felidézte, hogy régebben, „amikor a fiatalember bekopogott (…) a szülői házhoz, akkor megkérdezte az após jelölt, hogy Lajoska, te voltál már katona.” És ha nem volt a válasz, azt mondták, „majd akkor gyere vissza, ha letudtad a szolgálatot”.

Benkő szerint a társadalom tudja megteremteni az alapját, ha valamire szükség van, és nem biztos, hogy azt parancsra kell tenni. „A társadalomnak kell felismernie azt, hogy erre szükség van, vagy nincs szükség” – folytatta a gondolatmenetet. Azt is mondta, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatnak megvoltak a jó és rossz oldalai is. Például annak nem volt jó, aki épp akkor végzett a főiskolán, és be kellett vonulnia a seregbe. A humoros hangulatú honvédelmi miniszter ezt követően a közönség derültségére megismételte: „a hölgyekre apellál”, hogy „visszautasítják a fiatalembert, ha eddig nem tett eleget a kötelezettségének”.

Megszüntették annak lehetőségét, hogy a honvédség tudja, kit lehet behívni, ha háború lenne

Az előadásában korábban pedig arról beszélt, itthon a NATO-csatlakozás előtt kevesen beszéltek a Washingtoni Szerződés azon részletéről, ami kimondja, hogy minden ország köteles olyan katonai védelmi képességet építeni, amellyel egyrészt meg tudja védeni a saját országát, másrészt ezt a képességet fel tudja ajánlani a NATO-nak.

Ha erről többet beszéltek volna, akkor Benkő szerinte nem csökkenteni, hanem bővíteni kellett volna a magyar honvédséget a NATO-csatlakozás után. Ehhez képest 2004-ben megszüntették a kötelező sorkatonai szolgálatot, de ennél súlyosabb bűn volt a honvédelmi miniszter szerint a hadkötelezettség leépítése. Adatvédelmi szabályok miatt a Magyar Honvédség nem vezethetett nyilvántartást a hadra fogható férfiakról az uniós csatlakozás után.

„Megszüntettük annak lehetőségét, ha netán háború alakult volna ki Magyarországon, egyáltalán tudjuk, kit lehet behívni, meg kit lehet harcba küldeni.”

Annyi előrelátása volt a honvédelmi miniszter szerint az akkori vezetésnek, hogy 2003-tól létrehozták az önkéntes katonai tartalékos szolgálatot. Ez azonban nem működött valami fényesen, 2011-ig mindössze 17 önkéntes jelentkezett. Benkő azt mondta, 2011-ben újjáépítették a rendszert, és mára már több mint 11 ezer önkéntes szolgál a honvédségnél. „Elismerés és köszönet mindenkinek, aki ebben részt vett” – tette hozzá.

„Miközben mi egyértelműen elutasítjuk a sorkatonai szolgálat visszavezetésének gondolatát, megengedhetetlennek tartjuk, hogy a honvédelmi miniszter a magyar emberek biztonságát veszélyeztető kijelentéseket tegyen” – mondta a hétfői sajtótájékoztatón Vadai Ágnes, és azt is felidézte, hogy 2004-ben a Fidesz először nem akarta támogatni a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetését.

Az Egységben Magyarországért szerint „az össze-vissza beszélő honvédelmi miniszter és a Putyin barátjaként tetszelgő miniszterelnök példája is mutatja”, hogy Magyarország biztonságát csak az erős és stabil EU- illetve NATO-tagság tudja biztosítani. „Az április 3-i választások tétje ezért már nem csupán az, hogy Orbán vagy nem Orbán, hanem az is, hogy egy olyan kormányt válasszunk, amely nem a magyar sorkatonai szolgálat visszaállításáról fantáziál és Putyin érdekeit védi utolsó erejéig, hanem megbízható partnere lesz az Európai Uniónak és a NATO-nak is” – írták vasárnap.

A szombati kampányrendezvény után több kérdést is fel tudtunk tenni Benkő Tibornak, nézzék meg az erről készült videónkat:

Kaiser Ferenc szerint a kezdetektől látni lehetett, hogy az oroszok „eltaktikázták magukat”: arra számítottak, hogy elmenekül az ukrán kormány, szétszalad az ukrán haderő és a keleti, zömmel oroszul beszélő – de mint azóta kiderült, ukrán tudatú – lakosság „tárt karokkal várja őket”.

Kaiser Ferenc úgy vélekedett, egyik fél veszteségadataiban sem lehet megbízni. Külső elemzések, műholdfelvételek, becslések alapján az orosz haderőben 15 ezer és 25 ezer között lehet a halottak és a sérültek száma. Ezzel Oroszország több élőerőt veszített, mint Afganisztánban 1979-től 1989-ig a Szovjetunió – mondta, jelezve: emellett 4 ezer és 5 ezer között lehet a hadifoglyok és a dezertőrök száma. Az ukrán oldalon kisebb lehet a veszteség – fűzte hozzá.

A szakértő szavai szerint egyik fél sem akar tárgyalni, mert egyik fél sem egyezkedhet: Ukrajna azért nem, mert „még nem győzték le”, Oroszország pedig azért nem, mert „nem nyert eléggé”, sőt – mint mondta – az orosz győzelem „inkább vereség”.