Megemelkedett a nyugdíjkorhatár, így az már 65 év az 1957-ben születetteknél. Ezzel lezárult a 2009-ben elfogadott, 2014 óta lefolyó sávos nyugdíjkorhatár-emelés.

Mi az öregségi nyugdíjkorhatár?

Az öregségi nyugdíjkorhatár az az életkor, melynek elérésétől az öregségi teljes- vagy résznyugdíj megállapítható.

Öregségi nyugdíjra akkor vagyunk jogosultak, ha a jogszabályban meghatározott életkort betöltöttük és rendelkezünk megfelelő szolgálati idővel. Ez utóbbi a munkával töltött évek száma, vagyis amikor biztosítottak voltunk, megfizettük az előírt mértékű nyugdíjjárulékot.

A 2014 óta zajló fokozatos korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre sávosan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele:

• 1952. január 1-je előtt született: a betöltött 62. életév;
• 1952-ben született: a 62. életév betöltését követő 183. nap;
• 1953-ban született: a betöltött 63. életév;
• 1954-ben született: a 63. életév betöltését követő 183. nap;
• 1955-ben született: a betöltött 64. életév;
• 1956-ban született: a 64. életév betöltését követő 183. nap;
• 1957-ben vagy azt követően született: a betöltött 65. életév.

Férfiak nyugdíjkorhatára

A férfiak nyugdíjkorhatára 65 év. Többször is felmerült a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásának lehetősége, de a nyugdíjkassza hosszú távú fenntarthatósága érdekében annak ellenére is lekerült az asztalról, hogy a férfiak átlagosan várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké.

Nők nyugdíjkorhatára

A nők nyugdíjkorhatára szintén 65 év, azonban a nők esetében öregségi nyugdíj kiszámítása már 40 év szolgálati idő után is megtörténhet, függetlenül attól, hogy hány évesek. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, munkával kell megszerezniük.

A nyugdíjkorhatár meglehetősen gyors ütemben emelkedik, az elmúlt évtizedben pedig számos korábbi kedvezmény is megszűnt.