A nyugdíjas barátnőmmel beültünk egy lakókocsis kifőzdébe Siófokon sült keszeget enni, majd 10 perc múlva hatalmas kiabálásra lettünk figyelmesek. Csak annyit szeretnék, hogy minél többen tudjanak az esetről! Hol van már az a híres magyar vendégszeretet?

A barátnőmmel közel 30 éve járunk a Balatonra, nagyon szeretjük, mert közel van, busszal könnyen eljutunk bárhová. Nyugdíjasok vagyunk, ezért nagyon megnézzük, hogy éppen hol étkezünk az ott eltöltött néhány nap alatt. Ez a nyaralás úgy fel szokott tölteni bennünket, hogy utána szinte erről beszélünk egész évben és nagyon várjuk a következő alkalmat. Viszont Siófokon olyan dolog történt velünk, hogy talán egy életre elment a kedvünk a Balatontól, leírhatatlanul csalódottak és szomorúak vagyunk.

Tudom, hogy nagyon szálkás hal a keszeg, de én valamiért imádom jól átsütve, ropogósan, frissen. Ezért egy siófoki lakókocsis kifőzdében (mindig az ilyen kisebb, családias helyeket keressük) kértem kb 30-40 deka paprikás lisztben sült keszeget és egy szelet kenyeret. A kishölgy a pultban fel is írta, kérte, hogy várjunk 10-15 percet és szól, ha elkészült.

10 perc után arra lettünk figyelmesek, hogy a lakókocsi mögött vita alakult ki, majd a tulajdonosnak látszó nagy magas, barna képű férfi elkezdett kiabálni a lánnyal, hogy „Nehogy már a nyuggereknek adjuk el a keszeget, amikor így is alig van belőle és a külföldiek ötször annyit fizetnek érte!”

Nem telt el két perc és a hölgy odajött hozzánk és kérte az elnézésünket, de elmondása alapján a keszeg sajnos elfogyott, de tudnak nekünk sütni debreceni kolbászt finom dijoni mustárral. Nem szokásom háborogni, főleg nem az interneten, de ilyen helyzetben még életemben nem voltam. Hol van az a híres magyar vendégszeretet? A mi pénzünk miért nem jó, főleg ebben a helyzetben, amikor alig jön erre külföldi turista? Ti mit tettetek volna  a helyünkben?