Orbán Viktor elkezdte felkészíteni a közvéleményt, hogy az Európai Bíróság Magyarország ellen fog dönteni február közepén, amikor kihirdetik az ítéletet a jogállamisági rendelet ügyében. A miniszterelnök most arról ír, hogy nem szabad elfogadni, hogy az Európai Bíróság politikai döntést hozzon – más kérdés, hogy a luxembourgi bíróság eleve azért tárgyalja a kérdést, mert a magyar és a lengyel kormány ezt kezdeményezte.
Az Európai Bíróság február 16-án várható döntéséről írt a miniszterelnöki honlapon megjelent legújabb Szamizdat publicisztikájában Orbán Viktor, és az írás lényegében megelőlegezi, hogy a magyar és lengyel közös kereset el fog bukni, a luxembourgi bíróságon Magyarország veszíteni fog.
Az Európai Bírósághoz azért fordult még tavaly márciusban Magyar- és Lengyelország, hogy megtámadják a 2020 decemberében elfogadott EU-s kondicionalitási rendeletet, azt a nagy politikai jelentőséggel bíró jogszabályt, mely alapján az eddigieknél hatékonyabban, komoly pénzügyi eszközökkel büntethetik majd a jogállami elvek be nem tartását a tagállamokban. Az, hogy az Európai Bírósághoz fordultak, egyrészt annak volt köszönhető, hogy az EU-ban a két ország egyedül maradt, a többiek támogatták vagy elfogadták, hogy az uniós pénzkifizetéseket jogállamisági feltételekhez kössék, ezt már csak a pénzmegvonásokkal leginkább fenyegetett Lengyelország és Magyarország ellenezte. Ők ketten sokáig az uniós költségvetés és a helyreállítási alap vétójával is fenyegetőztek, ettől végül egy politikai alku hatására mondtak le: az Európai Bizottság megígérte nekik, hogy bár a jogállamisági rendelet 2021. január 1-jén életbe lépett, azt a gyakorlatban nem fogják alkalmazni, amíg az Európai Bíróság nem hoz ítéletet az ügyben.
A héten bejelentették, hogy erre február 16-án fog sor kerülni, és azt is lehet tudni, hogy sok jóra a két kelet-közép-európai tagállam nem számíthat: az Európai Bíróság főtanácsnoka is arra tett javaslatot a Bíróságnak, hogy utasítsa el a magyar és lengyel kormány keresetét, mert a jogállamisági rendelet összhangban van az uniós joggal. Ha a bíróság valóban így dönt, néhány hónapon belül befagyaszthatják a Magyarországnak járó uniós pénzeket is – de az már biztos, hogy erre csak az áprilisi parlamenti választások után kerülhet sor.