Ez lehet a 2 fontos tünet

A kapilláris szivárgás szindrómában szenvedők tüneteinek intenzitása teljesen egyéni lehet, ezért a diagnózis felállítása nehéz. Az érintettek fáradtnak érezhetik magukat, és vízvisszatartásuk is lehet (más néven ödéma, ahol folyadék halmozódik fel a testben, ezt a vizesedést leginkább a lábszáron lehet észrevenni). Miután mindkettő viszonylag gyakori – különösen időseknél -, és sok minden okozhatja, ezért kevesen jelentik be az ilyen tüneteket.

Mi újság a vérrögképződéses mellékhatással?

Ahogy korábban megírtuk, az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának egy nagyon ritka mellékhatása, hogy az alkalmazása utáni két hétben vérrögképződéssel, ezzel párhuzamosan pedig a vérlemezkék (trombociták) számának kóros csökkenésével járhat.

Erről a gyártó korábban úgy nyilatkozott, hogy azokban az országokban, ahol az aggodalmak felmerültek, nagyon részletesen vizsgálják az eseteket, de eddig egyetlen ország egészségügyi felügyelőhatósága sem jelezte a gyártónak, hogy összefüggést tapasztalnának a vakcina alkalmazása és a vérrögképződés között – hangsúlyozták.

Mivel az uniós államok nagy része felfüggesztette a vérrögképződés miatt az AstraZeneca használatát, ezért az EMA is megvizsgálta, majd kijelentette: az AstraZeneca oltása biztonságos és hatékony.

JÖN A FEKETE LEVES !EKKOR JÖN A KÖTELEZŐ MASZKVISELÉS ,KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁS ÉS VÁSÁRLÁSI IDŐSÁV ÚJRA >>

A virológusok már hetek óta mondják, hogy Magyarországon korlátozásokra lenne szükség a járvány megfékezéséhez, és sajnos megint nekik lett igazuk. A kabinet is lépett, és a napokban már a kormány tagjai is arról beszélnek, hogy újabb intézkedések lehetnek benne a pakliban. Mégis milyen korlátozásokra lehet számítani? 

Korlátozások lehetnek, gazdasági kiesés jöhet a koronavírus negyedik hulláma következtében, de talán ez kisebb lesz, mint az előző hullámokban – mondta a héten Varga Mihály pénzügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy részben a járvány 4. hulláma miatt kisebb lehet idén a GDP-növekedés az eddig vártnál,írja a portfolio.hu

Orbán Viktor miniszterelnök is a korlátozások lehetőségét vetette fel pénteken.

A védelmi intézkedések lassítják a terjedést, de nem védenek meg – mondta a kormányfő. Szerinte a legfontosabb védelmi intézkedés az oltás, de ha gyorsabban terjed a vírus, akkor majd reagálnunk kell ismét – hangsúlyozta.

A kormány látogatási tilalmat vezetett be a kórházakban, kötelező maszkviselést a tömegközlekedésen, illetve a kötelező oltás lehetőségét adta a cégek kezébe.

Úgy tűnik tehát, hogy a kormány készen áll további lépésekre, hiszen a koronavírusos esetszámok drasztikusan nőnek, a kórházak terhelése ütemesen emelkedik, a halálozások száma lassan az előző hullámokhoz hasonló. A korlátozó intézkedések pedig szépen lassan csordogálnak: hétfőtől nem lehet látogatókat fogadni a börtönökben sem.

A kormányzat minden bizonnyal legalább két tényezőt mérlegel, amikor további intézkedésekről dönt:

• ne legyen túl fájdalmas a gazdaság számára,
• az oltottak lehetőleg kisebb hátrányba kerüljenek, mint az oltatlanok.

Mit léphetnek?

• A legelső intézkedések között lehet ezért a maszkhasználat kiterjesztése – minden zárt térre, esetleg szabad térre –, ez ugyanis minimális hatással van a gazdaságra, viszont tudja fékezni a vírus terjedését.
• További intézkedés lehet a védettségi igazolvány visszavezetése, ez ugyanis egyrészről emelheti az oltakozási hajlandóságot, másrészről a magas vírusterhelésű oltatlan populációt kizárja azokról a zárt terekről (pl. mozi, színház, étterem, szálláshely-szolgáltatás), ahol gyorsan terjedhet a fertőzés.
• A tavaly őszi, illetve az idén tavaszi intézkedések egy másik része is bekerülhet a kalapba. A kormányzat mérlegelheti a vásárlási idősávot és/vagy a boltok létszámkorlátját, utóbbinak nagyobb az esélye.
• Könnyen lehet, hogy az oltatlanokra még erősebb korlátozások várnak, legalábbis van olyan szakértő, aki kijárási tilalmat rendelne el számukra.

Ha ez sem elég?

Amikor a kórházak elkezdenek a kapacitásaik korlátjához érni – amire egyre növekvő esély van –, akkor drasztikusabb intézkedésekről is dönthet a kormány. Ebben az esetben

• a tavalyi intézkedésekhez hasonlóan a kormányzat elrendelheti bizonyos, személyes érintkezéssel járó szolgáltatások bezárását,
• életbe léptetheti az általános digitális oktatást,
• általános kijárási tilalmat rendelhet el éjszakára.

A digitális oktatás talán a legnagyobb kérdés, ami érdemi nehézséget jelentene a családoknak. Az iskolák minden bizonnyal most is nagyon komoly járványgócok, erről azonban semmilyen információ nincs, hiszen az Operatív Törzs a 4. hullámban megszüntette az iskolák fertőzöttségére vonatkozó adatközlést (is). Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár az InfoRádióban a napokban arról beszélt, hogy a jelentős oltottság miatt jelenléti oktatásra rendezkednek be, mindeközben Zacher Gábor orvos hangsúlyozza: egyre több gyermek van már kórházban.