Itt van 5 tény a gyorshajtásról, amiről eddig talán nem tudtál, és amelyek nagyban segíthetnek eldönteni, megéri-e kockáztatni néhány percért cserébe.
Sajnos a gyorshajtás elég gyakori jelenség, és sokan bele sem gondolnak, mennyire veszélyes lehet. A DAS segítségével alábbi cikkünkben bemutatunk pár tényt, melyek talán sokakat segítenek meggyőzni arról, hogy a gyorshajtás nem vezet jóra.
Motorosbalesetek és gyorshajtás
A halálos motorosbalesetek több mint kétharmada abszolút sebességtúllépésre vezethető vissza. Amennyiben motorosbaleset másik jármű hibájából történik, sok esetben a személygépkocsi kikanyarodása okozza a balesetet, ami azt jelzi, hogy a járművezetők rosszul mérik fel a motorosok sebességét, illetve nehezebben észlelik őket. Emiatt a motorosok halálos balesetének esélye húsz-harmincszorosa a gépjárművel utazókénál!
A gyorshajtás mellett az is hatalmas felelőtlenség, ha megfelelő védőruházat nélkül ülünk motorra, pláne akkor, ha trükközünk is menet közben.
Közigazgatási vagy szabálysértési bírság?
Gyorshajtás miatt indulhat az objektív felelősség alapján közigazgatási eljárás, de annak sincs akadálya, hogy szabálysértési eljárás keretein belül bírálják el azt. A két eljárás között számos különbség van, egyfelől a mentesülést illetően, másfelől a szabálysértési eljárás már a legkisebb sebességtúllépés miatt is megindulhat, szemben az objektív felelősség türelmi határaival.
Abszolút és relatív gyorshajtás
A megengedett sebesség „betartása” is lehet gyorshajtás, így büntetendő. A KRESZ egyik fontos előírása, hogy a járművel a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Figyelemmel kell lenni az út vonalvezetésére, az útburkolat minőségére és állapotára, ahogyan a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra is. Erre tekintettel a vezetőnek a járművét az általa belátható távolságon belül és minden olyan akadály előtt meg kell tudni állítani, amelyre az adott körülmények között számítania kell. Abszolút sebességtúllépésről beszélünk, ha a megengedett (tábla vagy jogszabály alapján megállapítható) sebességet lépi túl a vezető, relatív sebességtúllépés áll fenn, amennyiben a járművezető az aktuális közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választ sebességet. Ilyen, ha esős időben nem lassít, vagy az út ívéhez mérten hajt gyorsan.
Gyalogosok és gyorshajtás
Amennyiben egy jármű 32 km/h-val üti el a gyalogost, az esetek 5%-ban lesz végzetes kimenetelű a baleset, míg 64 km/h sebesség esetén már az esetek 85% -ban okozza a gyalogos halálát. Óriási jelentősége van tehát a lakóövezetekben, gyalogos-átkelőhelyeknél a sebesség betartásának.
A gyorshajtás egyéni előnyeivel szemben
Gyorshajtáskor hajlamosak vagyunk azt szem előtt tartani, hogy pár perccel lerövidítsük a menetidőt (számoljuk ki, tényleg legfeljebb perceket nyerünk). Élvezetesebb a vezetés, miközben sebességünk minden egyes km/h-val való növelése többletkockázat, emellett növeli a kibocsátott káros anyagot, zajt, ezzel növeli a környezeti ártalmakat és rontja az ottlakók életminőségét, egyúttal a megnövekedett üzemanyag-fogyasztás többletköltséget okoz.
De pontosan mennyi időt tudunk megspórolni azzal, hogyha az autópályán 130 helyett 140-nel, vagy 150-nel közlekedünk egy adott távolságon? Többek között erre a kérdésre is választ ad az alábbi táblázat, amelyben azt számolták ki, hogy adott távolságokon mennyi időt nyerhet egy autós vagy motoros, hogyha a megengedett 130 km/órás tempónál gyorsabban közlekedik. A “megnyerhető” idő számításakor a teljes útra vonatkozó átlagsebességgel kalkuláltak. Illetve a ténylegesen “megnyerhető” idő eltérhet az egyes modelleknél annak függvényében, hogy mennyit csal a kilométeróra.
Remek kis táblázat, amiből például kiderül, hogy a Budapest-Siófok távolságon, ahol nagyjából 100 kilométeres szakasz tehető meg szabályosan 130 km/h-s sebességgel, kicsivel több mint 10 perc nyerhető, ha valaki 170 km/órával tudja végigdöngetni a szakaszt, gázelvétel nélkül. Tíz perc! És akkor most gondolkozz el rajta, hogy megéri-e az a 10 perc, hogy veszélybe sodord magad és másokat?
Jó néhány éve élőben is kipróbáltuk, szigorúan a tudomány szolgálatában (tényleg), hogy 110, 140 és 170 km/órával mennyi idő alatt érünk egy adott helyre, azaz mennyi időt spórolunk.