Időről időre előkerülnek felvételek, amelyeket a modern Csernobilba és Pripjatyba érkező extrém turisták készítenek. Ez az egyik legújabb és leginkább részletes.

Csernobilnak annak idején 14 ezer lakosa volt, ma 3 ezren állomásoznak ott, dolgozók – ám ők is váltott műszakban dolgoznak, egy hét az üzemben, három hét otthon, 200-300 km-re az atomerőműtől. A közeli Pripjatyban, ahol 50 ezren éltek 1986-ban – de 80 ezres nagyvárosnak tervezték – ma már senki nem él, ám a környező kis falvakba a 2000-es évek elején visszatérhettek a nyugdíjasok meghalni: közülük már senki nincs az élők sorában.

Most, 33 évvel a katasztrófa után a doziméter nem mutat extrém értékeket, a régiót ellepték a kóbor állatok és a buja növényzet, és az omladozó épületek ma már épp olyan veszélyt jelentenek, mint a potenciális radioaktív sugárzás….