Sebastian Kurz osztrák kancellár és vele együtt a kormány elvesztette azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet hétfőn kezdeményezett az ellenzék az osztrák parlamentben. Az indítványt megszavazta a szocialisa SPÖ, az eddig a kormánykoalícióban részt vevő Szabadságpárt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a JETZT, ez pedig meghaladta az eltávolításához szükséges 92 mandátumot. Ez volt az első sikeres bizalmatlansági indítvány Ausztria történetében.

Egy hete hatalmas belpolitikai botrány tört ki Ausztriában: a Spiegel és a Süddeutsche Zeitung videofelvételeket mutatott be egy 2017-es ibizai találkozóról. Az FPÖ vezetője, Heinz-Cristian Strache alkancellár a választások előtt néhány hónappal közbeszerzési győzelmeket ígért egy állítólag Vlagyimir Putyinhoz bekötött orosz nőnek, ha az megveszi Ausztria legbefolyásosabb bulvárlapját, és a kampányban Strache eszközévé teszi.

Az Aljona Makarova néven bemutatkozó nő azt mondta, hogy földeket venne az alpolgármestertől ötszörös áron, de Strache inkább arra akarta rávenni, hogy vegye meg neki a Kronen Zeitungot, ami Ausztria legnépszerűbb bulvárlapja. Strache és a megbeszélésen ugyancsak részt vevő és szintén FPÖ-s Johann Gudenus nagyon óvatlan volt, személyit se kértek a nőtől, és elég szabadon beszéltek olyan ügyekről, amelyek legalább szabálysértések lehetnek, de a nyílt korrupciót súrolják.

Strache megpróbálta rábeszélni a nőt, hogy ne direktben, hanem egy alapítványon keresztül támogassák, így a megfigyelők nem tudnak majd róla, sőt, azt is megemlítette, hogy olyan médiabirodalmat szeretne, mint amilyen Orbán Viktornak van. Azóta kiderült, hogy a magát oligarcharokonnak kiadó nő egy boszniai egyetemista volt, aki naponta 2 millió eurót kapott az alakításáért.

Heinz-Christian Strache a botrány kirobbanását követően lemondott nemcsak az alkancellári címéről, hanem a pártbeli funkcióiról is. Ennek nyomán a Kurz által vezetett Osztrák Néppárttal (ÖVP) alkotott kormánykoalíció is felbomlott, és részben szakértőkből álló kormány jött létre. Ausztriában szeptember elején előrehozott parlamenti választást tartanak.