Óriási mázlival, 200 forintból csinált 2 milliót a Való Világ egykor győztese VV Soma. A valóságshow győztes ebédidejében csak kiugrott egy gyors kaparós sorsjegyezésre, ám ehelyett inkább egy másik játék mellett döntött, és bejött neki.

Bár VV Somának tényleg bejött a nagy pénz, sokan nem ilyen szerencsések a különböző játékokban. Az igazi bonyodalom viszont már ott kezdődik, ha valaki függeni kezd a szelvényektől vagy akármilyen más szerencsejátéktól.

Belőlük ráadásul egyre többen vannak Magyarországon, és mivel ez egy betegség, érdemes már korán felismerni a tüneteket, mert akár 50-100 forintos tétekkel is el lehet játszani egy viszonylag tetemesebb vagyont is, ha az ember nem lép időben.

Óriási mázlival kaszált 2 millió forintot mindössze 200 forintból a Való Világ korábbi győztese VV Soma. A valóságshow győztes nem akármilyen szerencsével gyarapította tovább amúgy sem csekély nyereménysorozatát egy átlagos lottózóban egy sima Puttó játékkal.Tulajdonképpen elképesztő szerencse, hogy nyertem. Ez a játék olyasmi, mint a lottó, csak kisebb összegeket lehet nyerni és 5-10 percenként sorsolás van. Ebédidőben mentem ki, eredetileg kaparós sorsjegyet akartam, de az egyik hölgy rábeszélt erre. Minden ismeret nélkül feltettem kétszáz forintot, és telitalálatom lett. Igazság szerint még most sem hiszem el

– számolt be a történtekről Soma a Blikknek, aki azt is elmondta, hogy a frissen nyert pénz egy részét felajánlom majd jótékony célokra, ezzel is adózva a szerencsének, hátha legközelebb is rám mosolyog majd.

Mindent egy lapra

Bár VV Soma esetében meglehetősen vidám lett a lottózás végeredménye, a legtöbb esetben igencsak nehéz nyerni. És ez még csak az egyik probléma, a másik az, hogy Magyarországon rengetegen vannak, akik játékszenvedélyüket csillapítják szerencsejátékkal, ami akár egész életeket is romba dönthet. Nem véletlen, hogy a Szerencsejáték Zrt. rendszeresen felméri a szerencsejáték-függőséggel kapcsolatos hazai helyzetet: erre irányuló kutatás az elmúlt 10 évben 4 alkalommal került lebonyolításra. A 2018-as felmérés két párhuzamos mintán (online és offline) zajlott a 15 éves és idősebb magyarországi lakosság részvételével.

Kutatásaik alapján a szerencsejáték-függők száma Magyarországon az elmúlt években a következőképpen alakult: 2009-ben 1,2 százalék, 2012-ben 2,6 százalék, 2015-ben 1,3 százalék, 2018-ban pedig 4,3 százalék volt – olvasható a Szerencsejáték Zrt. égisze alatt futó maradjonjatek.hu oldalon.

A kutatás szerint a függők leginkább 30-49 éves férfiak, alapfokú végzettséggel, és leginkább községekben laknak, rossz anyagi körülmények között.

Rejtőzködés

A szerencsejáték-függőség természetéről és a megoldási lehetőségeiről kérdeztük Hal Melinda pszichológus közgazdászt, a Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar oktató-kutatóját:A fenti felméréshez hozzátenném, hogy a függők esetében, akár kémiai akár viselkedéses addikcióról beszélünk, egyértelmű tünet a rejtőzködés, amely a felméréseket sem könnyíti meg. Szintén érdekes eredmény, hogy az alacsonyabb iskolázottság és szociális státusz összefüggést mutat a szerencsejáték-függőséggel. Ne legyen tévhiteink ezzel kapcsolatban, bizony a magasabb társadalmi rétegeket is komolyan érinti a probléma, ahogyan a nőket is. Inkább talán a rejtőzködés módja, illetve a probléma folytán kialakult nehézségek mértékében láthatunk különbséget.

50 forintos tétekkel is el lehet játszani egy vagyont

Szerencsejáték és szerencsejáték között is nagy a különbség. Nyilvánvaló, hogy a kisebb pénzügyi forrásokkal rendelkező személyek az egy összeg szerint olcsóbb játékokat preferálják, míg akik nagyobb tőkével rendelkeznek nagyobb tétekben játszanak. Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy mostanában egyre gyakrabban azt látjuk, aki nagyobb tétben kíván szerencsét próbálni a tőzsdén teszi mindezt és nem a félkarú rablónál. Rendkívül megtévesztőek egyébként a kisebb összeggel játszott játékok és az eljátszott összeg hihetetlen mértékeket ölthet akár 50, 100 forintos címletekből.

A társadalmi helyzet esetében én inkább az oktatási és edukációs programok hiányát emelném ki. Minél alacsonyabb társadalmi rétegbe tartozik valaki, annál kevésbé érik őt el ezek a programok, amelyekben felhívjuk a kémiai – és viselkedéses addikciók veszélyeire a lakosság figyelmét.

Így függünk mi

Alapvetően, ahogyan fentebb is említettem kémiai és viselkedéses addikciókat különböztetünk meg – folytatja a szakember. Kémiai függőségek esetében a gyógyszer, drog, alkohol és a cigaretta kerül előtérbe, viselkedéses addikcióknál szerencsejáték, sport, vagy akár szex-függőségről is beszélhetünk. Az úgynevezett “függő személyiség” pszichodinamikailag rendkívül hasonló, függetlenül a kifejezés módjától.

Ugyanakkor apróbb eltéréseket fedezhetünk fel a kialakulás okai között. Egyetlen példát említenék, amelyben egy általánosított különbség, így például az átélt gyermekkori trauma, sérülés idő szerinti fázisában (csecsemőkor vs. kisgyermekkor), vagy akár az elszenvedett trauma minőségében érhető tetten.

A legveszélyeztetettebbek

Ahogyan a fentebb említettek is igazolják, vannak olyan szociális helyzetben lévő személyek, akik veszélyeztetettebbek a szerencsejáték-függőség tekintetében. A statisztikák szerint valóban a férfiak között több ilyen viselkedéses addikciót mutató személyről beszélhetünk. Ugyanakkor figyelemmel kell lennünk azokra, akiknél korábban más jellegű addikció, akár kémiai-függőség kialakult.

Emellett életkori mutatók szerint a serdülő és fiatal felnőtt korosztály, azon belül is a férfiakat érintő viselkedések mellett jelenik meg nagyon gyakran a szerencsejáték kipróbálása és az ezzel kapcsolatos függőség kibontakozása. Talán érdemesebb a személyiségben és biológiai adottságokban keresni a választ a rizikócsoportok felállításakor. Általánosan, szerencsejáték-függők esetében az impulzus-kontroll és az érzelmek kontrollálásának zavaraival is foglalkoznunk kell, amelyek minden racionális gondolat ellenére megakadályozzák, hogy a személy leálljon, vagy kiszálljon a cselekvésből. Sokan olyan mértékben károsulnak, mire a felismerésig eljutnak, hogy a társadalmi és szociális státuszvesztés visszafordíthatatlanná válik.

A hangulatzavarokat ebben a kérdésben sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A szakember több olyan klienssel is találkozott már praxisban, akik egyértelmű depressziós tüneteket mutattak és végső elkeseredésükben, reményvesztettségükben fordultak a szerencséhez, mint utolsó mentsvárhoz. Általában sikertelenül. A hangulatzavarok között azonban talán még inkább érdemes megemlíteni a bipoláris zavarokat és az unipoláris mániát. Felhangoltabb, felpörgöttebb időszakokban, ún. hipománia vagy mánia esetén, az ilyen jellegű zavarral küzdők általánosan több kockázatot vállalnak, úgy érzik nem származhat problémájuk a viselkedésből, bármit megtehetnek. Képesek erejükön felül nagyobb tétben játszani, vagy gyakrabban űzni az adott viselkedést. Viselkedésük minden pontján megjelenhet a kockázatvállalás, így az óvatlan szexualitásban, szerencsejátékban és kémiai szerhasználatban egyaránt.