Izgalmas interjút adott az Inforádió Aréna című műsorának Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és különféle milliárdos emlékezetpolitikai projektek állami felelőse. (1. rész, 2. rész)
Schmidt hosszan beszél az uniós csatlakozásról, a nyugati országok és a keletiek viszonyáról, ezen belül főleg arról, hogy a csatlakozáskor a régi tagországok kihasználták az erőfölényüket a keletiekkel szemben, és lényegében kifosztották őket. Aztán szóba kerül, hogy az első világháborút Amerika nyerte (Schmidt nemrég arról beszélt, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az nyerte meg a II. világháborút, akiről tanultuk), és Európa túlságosan rá van utalva az amerikaiak erejére, miközben ők egyáltalán nem biztos, hogy be akarják tölteni azt a szerepet, amibe a XX. század második felére, és még inkább a hidegháború végére kerültek. Szavai szerint egyébként egyes nyugati országok egyszerre túl hatalmasak és befolyásosak, aztán néhány perccel később már erőtlenek. Ilyen változó helyzetben leginkább Németország találja magát Schmidt elbeszélésében, aki egy ponton az 5G mobilhálózatok bevezetéséről kezd értekezni. Ebben a témában mintha nem mozogna olyan otthonosan, mint a XX. századi európai történelem fontos kérdéseiben, ugyanis a következőket mondja:
„A gazdasági erőnek párosulnia kell technológiai és innovációs erővel. Most ugye az előtt a kérdés előtt áll Németország, hogy az 5G technológiát megveszi-e a Huaweitől, vagy pedig nem veszi meg. Ha megveszi, az Amerikai Egyesült Államokkal konfliktusba kerül, ha nem veszi meg,
ott nincs wifi meg internet Németországban, mert nagyon le vannak maradva, ott középkori állapotok vannak ebből a szempontból,
és ők meg nem fejlesztették ki. Tehát akkor? Technológia. Úgy néz ki, hogy bizonyos dolgokban Kína már technológiailag is előttünk jár. Ez nem marad következmények nélkül.”
A 444 szerkesztőségéből Haszán Zoltán kollégám járt utoljára Németországban idén tavasszal, ő annyival árnyalta Schmidt szavait, hogy az országban van wifi és internet, és Magyarországhoz képest nincsen jelentős lemaradás, vagy középkori állapotok ebből a szempontból.