Nem csak az élete, a halálának körülményei sem ismertek.

A kutatók a következő hónapokban próbálják megfejteni titkait. A rendkívül jó állapotban megmaradt testet a Magyar Természettudományi Múzeum egyik alagsori gyűjteményében őrizték éveken keresztül.

Most azonban a kiállításon bárki megtekintheti a férfi földi maradványait.

Mivel neve nem ismert, valószínű származási helye után erdélyi múmiának nevezték el.

Egyelőre teljes rejtély számunkra, hogy ki ez az ember.

A szénizotópos vizsgálatok tanúsága szerint háromszáz évvel ezelőtt élhetett. Egyelőre még azt sem tudjuk, milyen módon mumifikálódott a test – mondta Szikossy Ildikó múmiaszakértő, a kiállítás egyik kurátora.

A férfi magas, erős testalkatú, jól táplált ember lehetett.

A tudományos kutatás szempontjából örvendetes, hogy belső szervei is megmaradtak, mivel ezekből megannyi információt lehet nyerni életmódjával, betegségeivel kapcsolatban.

A következő hetekben és hónapokban számos vizsgálatnak vetjük alá a férfi testét, hogy kiderítsük a titkait.

Az eredményekről folyamatosan beszámolunk a nagyközönségnek. Idővel remélhetően megtudhatjuk, hogyan halt meg, mik ezek a vágások a testén, és mi az a sárgás anyag, amely vékonyan beborítja – mondta a szakértő.

Arra viszont aligha lesz válasz, hogy ki és miért vágta le szinte sebészi pontossággal a férfi lábait.

Egy ládában tárolták a múmiát.

Még az is lehet, hogy a test a szállításkor nem fért bele a rendelkezésre álló ládába, és ezért vágták le térdben az alsó végtagokat

– mondta Pap Ildikó, a kiállítás másik kurátora.

A szakértők azt gyanítják, hogy a keménykötésű férfi egykor katona lehetett.

A világ múmiái kiállításon 4500 év történelmén kísérnek végig a páratlan leletek Egyiptomtól az ősi dél-amerikai kultúrákon át egészen a 18. századi Vácig.

A tárlat az év végéig tekinthető meg a belvárosi Komplexben.

Körülbelül 3300-3500 éves, késő bronzkori emberi maradványokra bukkantak Jászberény határában a szolnoki Damjanich János Múzeum, a jászberényi Jász Múzeum és a Civil Régészeti Alap munkatársai.

Forrás