Tömegközlekedők figyelem – jön a kötelező közlekedési kártya MINDENKINEK! Jön a káosz: kész tortúra lesz e-jegyet váltani! Azok, akik az…Tömegközlekedők figyelem – jön a kötelező közlekedési kártya MINDENKINEK!
Jön a káosz: kész tortúra lesz e-jegyet váltani!
Azok, akik az elektronikus közlekedési kártyát szeretnének kiváltani,a jelek szerint a személyi kiváltásához hasonlatos hosszas procedúrára számíthatnak Az amúgy is túlterhelt fővárosi okmányirodákban káoszra lehet számítani. Egyelőre még nem világos, hogy miképp lehet majd e-jegyhez jutni, mert a szállítói szerződés átfogó módosítása hiányában tejesen működésképtelen az e-jegyrendszer.
Már májustól használhatják elvileg a 65 év feletti díjmentesen utazó személyek az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó közlekedési kártyát. Közölték a BKK hivatalos oldalán (RIGO), ezzel szemben a valóság az, hogy legfeljebb decembertől lesz lehetőségük erre az érintetteknek..
Feltételezzük, hogy rendelkeznek elég türelemmel és rengeteg szabadidővel, akkor van esélyük arra, hogy kivárják a sorukat az okmányirodákban, ugyanis már most is alig kapható szabad időpont az ügyintézésre. Szintén az okmányirodáknál kell majd, ah eljön az ideje kiváltaniuk a kártyájukat a kedvezményes (pl.diákok) és a teljes árú bérlettel utazó személyeknek is. Tulajdonképpen az elektronikus közlekedési kártyák szintén névvel és fényképpel ellátott plasztikok esznek, és szintén nem ruházhatóak át másra, letiltani is csak úgy ehet majd, mint a bankkártyákat.
Az igénylőnek a Nemzeti Egységes Kártyarendszerben regisztrálnia kell a személyi okmányaival, az adatait pedig át kell adnia a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nek. Azok, akik csak alkalmanként, néha (alkalmi használók) szeretnék használni az e közlekedési kártyát, ők a BKK ügyfélközpontokban, bérletpénztáraknál és a BKK-automatáknál válthatnak majd ki várhatóan úgynevezett anonim kártyákat, ezekkel nem lehet bérletet váltani, kizárólag csak pénzegyenleg alapú utazásra használhatóak. Mint a telefonkártyát, ugyanúgy lehet majd pénzzel feltölteni. Eddig összesen másfél millió arcképes és a kilencmillió eldobható kártya legyártását tervezték az illetékesek.
Egyelőre csak a tervekről beszélhetünk, mert még a BKV dolgozói sem kapták meg ingyenes közlekedési kártyáikat, pedig az elektronikus jegyrendszer kiépítésére vállalkozó német Scheidt & Bachmann-nal még 2014 őszén aláírt szerződés ütemtervének tartalma szerint:
– a belső tesztüzemnek 2015 őszén kellett volna elindulnia a munkavállalók szabadjegyével. Információk szerint ez nem a cégen múlott, ők a kártyákat bármikor le tudnák gyártani. A tervek alapján már a nyugdíjasok 2015 végén meg kapták volna kártyáikat, míg 2016 őszére az összes papíralapú bérletet plasztikkártyára cserélték volna ki.
A HÉV állomásokon már addigra telepítve kellene lenni a az összesen 800 beléptető kapunak. Az első próba időszakban a kapuk csak jelzik, hogy valaki nem rendelkezik e jeggyel, viszont 2017 őszétől már élesben működnének, csapódniuk kellene az illetéktelen előtt. A kormány igencsak aggódik, hogy a választás előtt már átadásra kerüljenek.
Addigra állnia kellene a 800 beléptetőkapunak a metró és HÉV-állomásokon. Ezek az első próbaidőszakban még csak jelzik, ha valaki érvényes bérlet vagy jegy nélkül halad át, de 2017 őszétől már csapódniuk kellene. A rendszer egésze 2017 végére épült volna ki. Kérdés, hogy a jelenlegi csaknem egyéves csúszást mennyire sikerül lefaragni. A Népszabadság információi szerint a kormány erősen aggódik, hogy tartható-e a választási átadás.
Az aktuális állapot szerint, a BKV-dolgozók augusztus végére, míg a 65 év felettiek az év végére kapják meg a elektronikus kártyáikat. Az egyelőre még nem tisztázott, hogy mikortól használhatják ezeket.
Már a Népszabadság is cikkezett arról, hogy tulajdonképpen működésképtelen eredeti formájában a 28 milliárd forintért vásárolt elektronikus jegyrendszer. Ez azért biztos, mert a főváros közlekedésszervező cége a 2014-ben kiírt tenderből kifelejtette a központi hardver- és szoftverrendszerek, tranzakciós rendszerek összekapcsolásának megrendelését. A hiba kiköszörülésének érdekében, a rendszer-integrációt, a saját hálózatával szerette volna megoldani a a BKK. Azóta viszont kiderült, hogy ez nem kivitelezhető. Már hónapok óta folynak a tárgyalások a német Scheidt & Bachmann céggel kötött szállítói szerződés átfogó módosításáról. (A német cég 91 millió euróért vállalta az eszközök szállítását és a rendszer részleges kiépítését, valamint ötéves üzemeltetését.) Ám ehhez a projekthez 54,5 millió euró – 16,3 milliárd forint – hitelt nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank beleegyezésére is szükség lesz.
A bank jóindulatát alaposan igénybe veszi a főváros. Először a törlesztésre kértek haladékot. Az év elején a HÉV-üzletág állami tulajdonba adását próbálták lenyomni a torkukon, most pedig a szállítói szerződés módosítását és vele az egyelőre ismeretlen nagyságú többletköltséget. A főváros a tervezett 5,3 milliárd forint helyett már enélkül is 6 milliárddal többet költ a projektre. A Népszabadság fentiekre vonatkozó kérdéseit hiába tette fel, a BKK nem válaszolt.
E-jegy-történelem
Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló szándéknyilatkozatot 2003-ban írta alá Demszky Gábor főpolgármester két miniszterrel, illetve a MÁV, a GYSEV és a BKV vezetőivel. Ezzel Magyarország csatlakozott ahhoz az uniós projekthez, amely a szolgáltatások átjárhatóságát hivatott biztosítani chipkártyaalapú fizetéssel. A BKK 2010-ben elölről kezdett mindent. A Fővárosi Közgyűlés 2011-ben döntött a jegyrendszer bevezetéséről. A költségeket akkor 20,4 milliárd forintra becsülték, az átadás határideje 2013 lett volna. Ám 2013-ban csak a rendszer tervezésére, kivitelezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó nemzetközi tendert sikerült meghirdetni. A projektzárást 2017-re tervezték.
Forrás : nol. hu
► KÉRJÜK OSZD MEG