Népirtásnak minősítette Németország a törökországi örmények elleni 1915-ös mészárlást. Törökország nem késlekedett a válasszal, Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte: a döntés komoly hatással lesz a két ország viszonyára. Nógrádi György szerint az ügy veszélybe sodorhatja a török-EU megállapodást.

A biztonságpolitikai szakértő a 180 percben elmondta: az időzítést befolyásolhatta, hogy véleménye szerint Törökország nem teljesített az EU-török megállapodást. Ugyanakkor a franciák, a svédek, sőt, még a Vatikán is népirtásnak minősítette korábban az eseményeket.

A történelmi vitában a törökök kifogásolják a halálos áldozatok számát, a németek szerint másfél millió örmény vesztette életét, a törökök szerint félmillió. A török érvek között szerepel az is, hogy míg az esemény 1915-ben történt, és a népirtás fogalmát jóval később, 1948-ban alkották meg – jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő.

Bizalmatlanok a németek

Egy friss német felmérés szerint a német lakosság 89 százaléka azt mondja, ne lépjen életbe vízumkedvezmény a törökök felé, 91 százalékuk pedig úgy gondolja, a törökök nem megbízható partnerek. Ennek az ügynek biztosan folytatása lesz az EU-német, is az EU-török kapcsolatokra – fűzte hozzá Nógrádi György.

A műsorban megszólaltatták Hóvári János turkológust is, aki elmondta: Törökországban 2002 óta az örmény mészárlással kapcsolatos álláspont megváltozott, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ugyanis több alkalommal is sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. 2007 és 2008 között megindult egy örmény-török közeledés, és több fontos magas rangú politikus találkozott – folytatta Hóvári. – Ez a folyamat azonban elsősorban Baku rosszallására állt le, mivel kifogásolta, hogy Azerbajdzsánnal szembeni küzdelmében Törökország magára hagyja.

Németország is felelős?

A turkológus megjegyezte: a mostani a német parlamenti határozatból hiányzik, hogy az 1915-1916 között az Oszmán Birodalomban történt eseményekért Németország, mint a legfontosabb szövetséges is felelős. Mindenről tudomásuk volt, miként az osztrák-magyar vezetésnek is. Akkor ezt Berlin és Bécs egyaránt a szövetséges belügyének tekintette.

Német oldalról most, és egy évvel korábban, a századik évfordulón is elhangzott, hogy az ügyben nagy volt az akkori német felelősség – emlékeztetett Nógrádi.

A mostani határozat egy pontja hangsúlyozza, cél a két nép, az örmények és a törökök közötti megbékélés elősegítése. Azonban míg ez Európából így néz ki, Ankarából nem.  Egyrészt hazarendelték Berlinből a törökországi nagykövetet, másrészt berendelték Törökországban a német nagykövetet. Ez mindennek mondható, csak rövidtávon megbékélésnek nem – jegyezte meg Nógrádi György.

Elegük van a zsarolásból a németeknek

A biztonságpolitikai szakértő kérdésre válaszolva elmondta: ez az ügy veszélybe sodorhatja a török-EU megállapodást. A német lakosságnak ugyanis „elege van a török zsarolási potenciálból”, és ebből nem kérnek.

A német lakosság 74 százaléka szerint a parlamenti határozat meghozatala helyes volt. Az eredeti elképzelés, mely szerint június 30-ig eltörlik a vízumkényszert, lehetetlen – állapította meg Nógrádi György, aki szerint érdekes tény az is, hogy a német parlamentben ülő török származású képviselők is Törökország ellen foglaltak állást.

A brit miniszterelnök tegnap bejelentette: Törökország belátható történelmi időn belül nem lesz uniós tagország, ami egybevág a Bundestag határozatával – zárta a beszélgetést Nógrádi György.

forrás:http://www.hirado.hu/