Olaszországban menekültek eddig tüntettek már ingyen wifiért, több zsebpénzért és takarítószemélyzetért, hogy az tartsa tisztán a szállásukat. Ezt egyrészt lehet hálátlanságnak tekinteni vagy az ébredező polgári öntudat jelének, ami tudvalevőleg a későbbi sikeres integráció előfeltétele. Az olaszok többsége szerint inkább az előbbiről van szó, de azért idáig elég jól tűrték, bár az olasz menekültpolitika leglényegesebb eleme amúgy is az, hogy előbb-utóbb úgyis mindenki továbbáll Németországba.

De egy Reggio Emilia-i szálláson a menekültek most alighanem túlfeszítették a húrt, amikor fellázadtak a rossz ennivaló ellen. A város ugyanis Emilia-Romagna tartományban van, amely az olasz gasztronómia fellegvára, egyebek között a parmezán, a pármai sonka, a modenai balzsamecet hazája. Meg persze olyan tésztaételeké, mint a bolognai (tagliatelle al ragú) vagy a lasagne.

A helyi menekültügyi hivatalt elfoglaló tüntetőknek pedig pont a tésztából lett elegük, olyannyira, hogy az olasz sajtó el is nevezte a megmozdulást makarónilázadásnak.

Az ügy akkora felháborodást váltott ki, hogy ezúttal nemcsak a bevándorlásellenes Északi Liga politikusai tiltakoztak: a kormányzó baloldali Deomkrata Párt egy politikusa szerint például a tiltakozók „seggberúgást” érdemelnének, nem új étlapot. Ennek ellenére az utóbbit kapták, megígérték nekik, hogy ezentúl több afrikai és pakisztáni fogás lesz.

Ami persze felveti a kérdést: ha még az olasz konyhát sem sikerül elfogadtatni ezekkel az emberekkel, akik Európában tervezik leélni hátralévő életüket, akkor milyen esélye van annak, hogy átvegyék az egyéb európai kulturális mintákat? Mert például a férfi-nő kapcsolatra vonatkozó elképzelések ott és itt mintha még jobban eltérnének egymástól, mint a curry a ragutól.

forrás: valasz.hu