• szo. nov 16th, 2024

Életkép az illatos úti kutyamenhelyről

Azt hiszem ennek a társadalomnak szüksége van egy hatalmas ébresztőre! Menhelyi dolgozóként némi bepillantást adhatok mindenkinek a benti életről. Először is mindenki aki egy menhelyen hagyja az állatát csak egyetlen napra kellene bejönnie, hogy lássa.

 

Menhelyi dolgozóként némi bepillantást adhatok mindenkinek a benti életről. Először is mindenki aki egy menhelyen hagyja az állatát csak egyetlen napra kellene bejönnie, hogy lássa milyen itt dolgozni. Talán ha látná ahogyan elszáll az élet néhány szomorú, elveszett és összezavarodott szempárból akkor inkább segítene az állatoknak otthont találni.
Az a kiskutya amit épp most vettél valószínűleg menhelyen fogja végezni ha már nem aranyos többé. Jó ha tudod, 90% az esélye a kutyusnak arra, hogy soha többé nem sétál ki a menhelyről. Akár fajtiszta akár nem! 25%-a a kutyusoknak fajtiszta – akikről lemondtak és akit kitettek egyaránt.
A leggyakoribb kifogások:
– Költözünk és nem tudjuk a kutyát magunkkal vinni.
– A kutya nagyobbra nőtt mint gondoltuk.
– Nincs rá időnk.
– Feldúlta az udvart és a kertet.
– Úgy is örökbe fogadják, ő egy jó kutya.
Esélye sincs a legtöbb kutyának, hogy örökbe fogadják. És belegondolt már valaki milyen stresszes az élet az állatok számára a menhelyen?
Nos, hadd mondjam el önöknek, hogy a házi kedvencnek rossz esetben pár napja van, hogy új családot találjon attól a pillanattól, hogy behozták. Néha kicsit tovább sikerül egészségesnek maradni, ha a menhely nincs tele. Ha tüsszög, elpusztul.
A kutyus egy szűk kennelbe kerül összezárva más ugató és nyüszítő kutyusokkal együtt. Ott kell elvégeznie a dolgát ahol eszik. Depressziós lesz és folyamatosan nyüszít családja után aki elhagyta őt. Ha a kutyus szerencsés és van elegendő önkéntes akkor elviszik sétálni. Ha nincs akkor a kutyusra szánt figyelem az etetés és takarítás idejére korlátozódik.

Ha az állat nagy, fekete, vagy harci kutya vére folyik az ereiben, esélye sincs és már akkor halottnak számít mikor besétál a menhelyre. Ezeket a kutyákat egyszerűen nem fogadják örökbe. Nem számít mennyire édes, vagy hogy jól viselkedik.
Ha az állat pár nap múlva is a menhelyen marad mert nem kell senkinek, vagy ha a menhely tele van akkor biztos halál vár rá. Ha nincs megtelve és kívánatos fajtának számít akkor az élete kicsivel tovább tart. A legtöbb kutya 1 hét után védeni kezdi kenneljét, ezért agresszivitás miatt szintén elaltatják. Még a legaranyosabb kutya is megváltozik ebben a környezetben. Ha a kutyus ezt az akadályt is jól teljesíti jönnek a további megpróbáltatások, a kennel köhögés és a légzőszervi fertőzés. Ebben az esetben ismét elaltatják az állatot mivel altatni olcsóbb mint kikezelni. Azoknak kiknek a fenti leírás nem volt elég:
Az altatás, eutanázia:

Először a kutyust pórázon kivezetik a kenneljéből. Mindig boldogok ilyenkor és farkukat csóválva boldogan mennek mert azt hiszik, hogy séta ideje van. Ilyenkor még nehezen lehet bírni velük, de mikor az altató helységhez érnek megtorpannak, mert valószínűleg megérzik a halál illatát és a szomorú itt ragad lelkeket. Különös, de minden egyes állattal ez történik.
Miután az állatot elaltatták a kutyusok tetemét összegyűjtik és konténerekben várakoznak az elszállításra. Hogy később mi lesz a testükkel nem tudni. Lehet, hogy elégetik, lehet, hogy állateleség. Menhelyen dolgozva ezt átélni szörnyű nap mint nap.
Gondolkozz, mielőtt önzőséged felülkerekedik!

forrás:http://utcaemberek.blogspot.hu