Aztán hamarosan hírt adtunk azokról a szerencsétlen magyar vasúti alkalmazott hölgyekről, akiket migránsokat is szállító vonatokra osztottak be szolgálatba, és szakszervezeti vezetőik fordultak a MÁV illetékeseihez, ne tegyék ezt velük, mert a nőket ez a horda egyrészt semmibe veszi, oda sem figyel rájuk, másrészt ha mégis odafigyel, akkor abban nincsen köszönet. Ugyanerről számoltak be rendőrnők és a bevándorlóknak segítséget nyújtó szervezetek női alkalmazottai is.
De a népvándorlás ezen aspektusa nem uralta el túlságosan a közbeszédet, a balliberális megmondóemberek ugyanis rendre megmagyarázták, hogy mindez nem igaz, csak idegengyűlölő rasszisták vagy a kormány félelemkeltő propagandájától megszédült zombik terjesztenek ilyesmit. Ha mégis előfordulhatott egy-egy atrocitás, az szerintük csak elszigetelt, egyedi eset lehetett, ha pedig saját szemével látta a fél ország a kődobáló, ordítozó, rendőrökre támadó felbőszült tömeget, azt Gyurcsány Ferenc szíves közlése szerint nyilván maga Orbán Viktor szervezte.
Akkoriban, bár sejtettük, még nem tudhattuk, hogy amin hüledezünk, az csak a kezdet. Ami viszont az óévbúcsúztatón történt Németország több városában, az nyugodtan nevezhető a végnek. Európa végének. Már az is megöl minden jövőbe vetett reményt, hogy ösztönkésztetéseiket kordában tartani nem tudó, embernek látszó, de minden emberi mivoltukból kivetkőzött, ki tudja, honnan odaözönlött lények ezres tömegbe verődve alázhattak meg, rabolhattak ki, erőszakolhattak meg békésen ünneplő európai polgárokat saját hazájukban, saját városukban. Még inkább lehangoló a kép, ha hozzávesszük, hogy az úgynevezett európai elit egy jelentős része még mindig szegény háború elől menekülő szerencsétlenekről vizionál, ha a migránsprobléma kerül szóba, és nem hajlandó tudomásul venni sem az álcázott terroristák, sem a garázdasággal bomlasztani, káoszt okozni akarók agresszív csoportjait. A CIKK ITT FOLYTATÓDIK…