Osztrák családi pótlék 2016 összege  : A hírek szerint az osztrákok egyre kevésbé örülnek annak, hogy a családi pótlékként kifizetett pénzek egyre nagyobb része jut külföldre (egyébként Magyarország viszi a prímet). Az osztrák  Familienbeihilfe / Kindergeld / azaz a családi pótlék gyerekek után jár alanyi jogon mint itthon. Sok Magyar azonban kimegy Ausztriába dolgozni és ott is igényel a gyermeke után csp-t, a sógorok ezt most megunták és meg akarják szüntetni ezt a lehetőséget.

Ausztriának elege van a külföldre kifizetett családi pótlékból

A magyar családi pótléknak megfelelő gyermekek után alanyi jogon járó ellátás az ún. Familienbeihilfe,  melynek összege a gyerekek számától és életkorától is függ. A gyermek 18 éves koráig jár, illetve 24 éves korig járhat, ha a gyermek nappali tagozaton tanul tovább és a jövedelme nem haladja meg az éves nettó  9.000 Eurot.

Erre gyerekszám függvényében jön rá, két gyermek esetében 6,70 Euro kiegészítés  gyerekenként., a kiegészítés a gyerekszám növekedésével együtt emelkedik. Havonként és gyerekenként további 58,40 Euro „Kinderabsetzbetrag” gyerekek utáni adókedvezmény kerül átutalásra a családi pótlékkal együtt, ez utóbbit külön kérelmezni nem kell.

Júniusban a Kronen Zeitung és  a die Presse, legutóbb, szeptemberben a der Standard közölt adatokat arról, hogy az elmúlt években mennyi családi pótlékot fizetett ki Ausztria más EU, illetve EGT-tagállamban élő gyerekek után.

Hogy miről is van szó pontosan?

Az Európai Unió tagállamaiban a szociális ellátások meghatározása tagállami hatáskör, mert a szociális biztonságra vonatkozó kérdések és jogszabályok nem harmonizáltak, hanem az ún. koordináció elve érvényesül, vagyis a családi ellátások fajtái, a jogosultság feltételei teljesen különbözőek, és  családi pótlék esetében elsődlegesen annak a tagállamnak a joga alkalmazandó, ahol a szülő dolgozik, társadalom- és egészségbiztosítással rendelkezik, és a gyermek él. Abban az esetben ha a gyermek nem ott él, mint ahol valamely szülő dolgozik, akkor a gyermek a lakóhelye szerinti tagállamban jogosult az ellátásra, de ha ott a családi ellátások összege alacsonyabb, mint a másik érintett államban, akkor a két tagállam ellátásainak különbözetét utóbbi tagállamnak ki kell fizetnie, melyet kérvényezni kell. Egyszerűbben, ha például apuka Ausztriában dolgozik, anyuka pedig Magyarországon és a gyerekek is ott élnek anyukájukkal, akkor Magyarország fizeti ki a családi pótlékot, de mert ennek összege jóval alacsonyabb, mint pl. az ausztriai juttatásé, így a különbözetet az osztrák hatóságoknak kell kifizetnie. A kifizetést Ausztriában kérvényezni kell.

A sajtó hírek szerint a különbözet kifizetésének kötelezettségéből adódóan csak 2013-ban több mint 65 millió eurónyi juttatást küldött az osztrák kormány Magyarországra, további 13,2 millió eurót Szlovéniába, 48 millió eurót Szlovákiába és 31 milliót Lengyelországba, 11,3 milliót Romániába. Ezért a külföldieknek juttatott családi pótlék európai uniós szintű reformját sürgette az osztrák külügyminiszter, a néppárti Sebastian Kurz, aki egyébként 28 évével a világ legfiatalabb minisztere és a menekültválság kapcsán mostanában egyre gyakrabban tűnik fel magyarországi csatornák híradóiban is. Kurz szerint az Európai Uniónak együttes erővel kellene szigorítani a jelenlegi rendelkezéseken, mert meghaladhatják néhány ország szociális rendszerének teljesítőképességét, az ügyben nyáron egyeztetett brit kollégájával Philip Hammonddal is.

Az összeg évről évre nő, a der Standard és a Kleine Zeitung hasábjain szeptemberben megjelent adatok szerint összességében 2013-ban 207 millió Eurót fizetett ki Ausztria ezen a jogcímen a nem Ausztriában élő gyereke után, míg 2014-ben ez az összeg már 233 millió Euróra rúgott. A legnagyobb szelet (71 millió Euró) pedig továbbra is Magyarországon élő gyerekek után került kifizetésre.  A témát természetesen az FPÖ, a szélsőjobboldali Szabadságpárt is piszkálni kezdte.

Azon – különböző szociálpolitikai szempontok mentén – el lehet vitatkozni, hogy jogos-e a különbözet kifizetését megkövetelni a tagállamoktól, de az tény, hogy a jóléti kiadásokhoz adójukkal és járulékaikkal a családjuk nélkül itt dolgozók is hozzájárulnak, ráadás számos egyéb szolgáltatást (például oktatást, egészségügyet) alapvetően a másik tagállamban veszik igénybe családtagjaik, így a helyi büdzsét az a költség sem terheli.

Az osztrák Familienbeihilfe-re való jogosultság feltételei, a kereső tevékenység folytatása Ausztriában, osztrák társadalombiztosítással rendelkezés, ausztriai lakcím, és a gyermek a szülővel egy háztartásban kell éljen.  Alapvetően az anya jogosult igénybe venni, de ha a „háztartási költségek túlnyomó részét a másik fél viseli” (esküszöm így van a nyomtatványon), akkor az anyának le kell mondania róla, és az apa is igénybe veheti.
Sebastain Kurz, a téma kapcsán őt bíráló román politikusoknak azt üzente, hogy a “lakhely megválasztásának szabadsága nem jelentheti azt, hogy az emberek a legjobb szociális rendszert választhatják az Európai Unióban.”
Akármennyire is jónak tartja Kurz az osztrák szociális rendszert, vagy azt hiszi, hogy amiatt vált Ausztria célországgá, én itt jegyezném, meg, hogy aki Ausztriába készül és a család rendszeres havi költségeinek fedezésére a fizetésén túl a gyerekek után járó juttatást is kalkulálja, az hozzon magával bőven tartalékot, mert az átfutási idő minimum 5-10 hónap, tehát ezzel jobb, ha az első egy évben nem számol.

(Eleve csak három hónap ausztriai kereső tevékenység után lehet benyújtani az igénylést, mert kérik hozzá a három hónapon túli ausztriai tartózkodás igazolását is. Az otthon maradottak után a különbözet pedig csak az adóév végén, egy összegben kerül kifizetésre.)

forrás:http://online-kalkulator.hu