Rövid kis történet, de annál viccesebb! Muszáj megosszam veletek! A Keletiben odajött ma hozzám egy hajléktalan férfi és arra kért, hogy segítsem már őt ki pár száz forinttal, mert nagyon éhes. Mondtam neki, hogy szívesen adnék, de nincs nálam apró, csak egy ötezresem van. Erre azt a választ kaptam – Nem gond, tudok vissza adni! Én hirtelen szóhoz nem jutottam a döbbenettől!

Majd pár másodperc elteltével visszakérdeztem – Ki tudnál akkor segíteni pár forinttal? – erre hátat fordított nekem és elment! Találkoztam már életem során pár valóban rászoruló szegény emberrel, de ehhez foghatóval még soha. Volt olyan is, amikor ugyanez a szituáció volt: ” Ő éhes, de nem tud enni semmit, mert nincs rá pénze!”

Volt nálam két darab szendvics, mondtam neki – Tessék szívesen odaadom! Erre Ő – Az nem jó, nem kell! Akkor kérdem én, mennyire lehetett éhes? Köszönöm, hogy elolvastad a történetemet! Vass Csilla