Jövő tavaszra várja hármasikreit ikreit Rúzsa Magdi, ám az énekesnő már most úgy érzi magát, mintha a kilencedik hónapban lenne.

A két kisfiú és a kislány nagyon szépen fejlődik, de ennek megvannak a kellemetlenségei is, hiszen megterhelik édesanyjuk szervezetét, aludni is alig tud. Ám Magdi számára a legfontosabb, hogy minden rendben legyen, így nemsokára bevonul a kórházba, hogy állandó orvosi felügyelet alatt legyen,írja a blikk.hu.

– Nemrég ünnepelte a születésnapját. Hogy élte meg?

Rúzsa Magdi: Most valahogy minden más. Kezd kikerekedni a világ számomra, miközben nyilván eddig is szerettem, ahogy élek, de ez most egy más állapot, új dolognak a kapujában vagyunk. Izgatottak vagyok, nagyon készülünk.

Rúzsa Magdi sokat sétál, nem akar eltunyulni /Fotó: Varga Imre

– Be kellett-e már feküdnie a kórházba?

Magdi: Eddig szerencsére mindent rendben találtak az orvosaim, úgyhogy még nem, de hamarosan menni kell. Nem lesz egyszerű, de most felelősségteljesnek kell lenni. Nyilván nehéz lesz bevonulni a kórházba az ünnepek előtt, legalább annyira meg is nyugtat majd, hogy ott lesznek az orvosok a közelben.

– Tart koronavírustól?

Magdi: Nem, mert egyrészt be vagyok oltva, másrészt át is estem a betegségen, hála Istennek, enyhe lefolyással. Ettől a részétől nem félek, és amint tudom, fel fogom venni a harmadik oltást is. Inkább maga a kórház az, amitől idegenkedek, hogy egyedül leszek, nem a megszokott környezetben, a családi fészekben.

– Hogy viseli a mindennapokat?

Magdi: Lekopogom, eddig minden rendben, de érzem, hogy nagyon növekednek. Nő a hasam, a testem már most úgy érzi, mintha kilenc hónapos terhes lenne. Nehezem alszom, talán húsz perceket sikerül időről-időre, mert mindig érzek valahol valamiféle nyomást. Már érzem, mit jelent, amikor az emberben három baba növekszik. Egészen máshogy nyomódnak a szerveimnek, a tüdőmet és a bordáimat eléggé nyomják, néha fájdalmasan, hiszen a babák keresik maguknak a helyet. Ezekkel a nehézségekkel kell megküzdenem, de egy nő át tudni lépni ezen.

– Tudják már, hogy hívják majd a kis jövevényeket?

Magdi: Igen, mi már a nevükön szólítjuk a kisbabáinkat. Komoly egyezkedés zajlott, de szerencsére megtaláltuk azokat, amelyek közel állnak hozzánk. Azt éreztem, hogy szinte jelzik a pocakomban, kinek mi tetszik.

– Korábban elárulta, hogy szokott nekik énekelni, de dalt is írt már hozzájuk?

Magdi: Igen, énekelek sokat a manóknak és folyamatos zenehallgatás is van, és igen, van olyan új dalom, amelyet kifejezetten ők váltottak ki belőlem. Jövő tavasszal meg is mutatjuk a közönségnek.

– Nemrég jelent meg a Domine című dal klipje, amely sokadik meglepetés, amióta visszavonult a színpadtól. Számíthatunk még ilyen ajándékra idén?

Magdi: Még biztosan, hiszen előre készítettünk el anyagokat, felvételeket pont azért, hogy amikor én már mással foglalkozom, akkor is tudjak a közönségnek csöpögtetni valami szépet, bár idén már elég sok meglepetést kaptak tőlem (nevet). A Domine különleges dal, amely nem feltétlenül a legvidámabb pillanatomban született, de egy olyan kapaszkodónak a jelenlétét írja körbe, amely mindenkinek fontos.