Már a korlátozások feloldása óta tervezi a feleségem, hogy menjünk le a Balatonra és kiránduljunk egyet. Nem vagyunk már fiatalok, de szerettem volna örömet okozni neki, ezért felültünk a buszra tegnap reggel és elmentünk Balatonlellére.

Ebédre egy kis adag rántott húst kértünk rizzsel. Nem valami modern a telefonom, de azért készítettem is róla egy képet. Tulajdonképpen finom volt, olyan szép időnk volt, hogy nagyon szerencsésnek éreztem magunkat, hogy végre itt ehetünk egy finom húsit a nejemmel. Olyan érzésem volt, mint 40 éve, amikor megismerkedtünk. Nem volt nagy adag, de éppen elég volt.

A nejem fogta a tányérokat és oda is vitte a pulthoz, hogy szabaddá tegye másoknak az asztalt. Majd én kértem a számlát. 2 adag rántott hús volt rizzsel. Ekkor jött életünk talán legkellemetlenebb pillanata.

A fizetendő összeg 7070 Ft volt. Kicsit meglepődtem és meg is kérdeztem a hölgyet, hogy biztos benne, hogy jól számolta össze, ugyanis mi kis adagot kértünk, ami a képen is jól látható.A pultban lévő hölgy válasza viszont lesokkolt. ” Nem látod bazdmeg?! A magukfajtával mindig csak a gond van. Ha nem tetszik, nem kell legközelebb idejönni!”Ekkor mondtam neki, hogy legyen kedves tiszteletteljesebben beszélni velünk, ugyanis mi itt vendégek vagyunk, erre azt válaszolta, ha nem tetszik a rendszer, akkor beírhatok a vásárlók könyvébe és elhúzhatok a nyugdíjas otthonba, ahonnan jöttem!”Őszintén szólva szívesen elmagyaráztam volna neki, hogy mennyire rossz, amit tesz, de igyekeztem türelmes ember maradni, elvettem a visszajárót és köszönés után távoztunk.