Hosszú betegség után november -án távozott az élők sorából Karinthy Márton, Karinthy Frigyes unokája.
Amikor az ember belépett a Karinthy színházba, és megpillantotta a néhai igazgatót, képtelenség volt első pillanatra nem meglepődni, hogy a hazai irodalom egyik legkiválóbb írója, Karinthy Frigyes áll vele szemben. Unokája ugyanis elképesztő módon hasonlított a nagyapjára, talán ez az egyik oka annak, hogy a színház utánozhatatlan hangulatú.
Csonka András csak most ocsúdott fel a fájdalomból, így búcsúzik a színház igazgatótól:
„Elment Karinthy Márton.
Soha nem láttam senkit, aki ilyen megszállottan hitt volna a színház varázsában. Több, mint 30 éve működtette kis budai teátrumát, amit a két kezével hozott létre, és szinte a 10 körmével kaparta össze évröl évre az élet morzsáit színháza számára. Rajongója, szerelmese volt minden négyzetcentiméterének és mindazoknak akik megfordultak itt. Akár nézők, akár művészek. Nem volt nap, hogy ne jött ment volna be, hiszen hazaérkezett. A közönség pedig érezte és kívánta ezt a meghittséget, intimitást. Szerette a színészeket, és azok is Őt. Jöttek, játszottak itt rengetegen, szívesen tették. Itt nem volt feszültség, nem volt blöff és öncélú önmegvalósítás. Egy kis sziget ez a színház, olyan értékekről is szól, amit ma egyre inkább elfelejtünk.
Köszönöm én is a lehetőségeket drága Marci! Nem is búcsúzom, mert amikor bemegyek “a Karinthyba”, úgyis tudom, Te ott leszel.”