BAR listások is megszabadulhatnak adósságuktól, tartozásuktól
Adósságelengedés BAR listásoknak A családi csődvédelem első látásra kiváló lehetőségnek tűnik, hogy a BAR-listás adósok – jellemzően a nehéz helyzetbe került jelzáloghitelesek – megoldják talán egész életük legégetőbb problémáját.
Az adóssegítő lehetőségeket 2013-ban a hitelesek kb. fele (!) vette igénybe. A 90 napon túli elmaradással rendelkező banki adósok száma folyamatosan nőtt, 2013-ban például a lakáscélú devizahitelesek 16,6%-a nem tudta fizetni a hitelét (a szabad felhasználású devizahiteleknél ez a szám 31,6%-ot ért el…).
A kérdés az, hogy az előzetes kalkulációk miért csupán 25 000 ember megmentéséről szólnak? Miért nem gondolja úgy minden BAR-listás, hogy őt is megmentheti a csődvédelem? Hogy végül elengedik adóssága 55%-át, és ismét hitelképessé válik?
A válaszok a csődvédelem igénylésének kritériumában rejlenek. Először is csak az kérhet védelmet, akinek a tartozása legalább kétmillió forint, de nem több 60 milliónál. 60 milliónál többel alig tartoznak bankoknak és rezsicégeknek, de sokan vannak, akiknek a tartozása nem éri el a kétmillió forintot – rezsitartozásokkal együtt sem.
Az aktív BAR-lista (KHR) tehát csak azoknak megoldás, akik 2 és 60 millió közötti tartozást halmoztak fel. Ez sokakat kizár a csődvédelem igényléséből.
A következő erős korlátozás, amely hatalmas tömeget zár ki a csődvédelemből, az a csődvagyon és a tartozás aránya. A lényeg a következő: csak az veheti igénybe a csődvédelmet, akinek a tartozása nem több mint a csődvagyona kétszerese. Csődvagyon minden ingatlan és ingóság, plusz a csődvédelmet kérő személy (vagy családja, ha van) következő öt évi bevétele. Ha tehát az adósság túl nagy, az adós nem kérhet csődvédelmet – megmentése már a szociális rendszer feladata. Hiába segítene a csődvédelem végén az adósság elengedése, ha az adós be sem tud kerülni a rendszerbe.
Végül ne felejtsük azt sem, hogy sok BAR-listás számára nem jelent vonzerőt a családi csődvédelem – mégpedig szubjektív okok miatt. Bizonyos, hogy sokak számára a csődgondnok szükséges és védhető intézménye komoly visszatartó tényező. Mindenki érzékeny az anyagi helyzetét firtató kérdésekre, a csődgondnok pedig pontosan az a személy, aki hivatalából következően mindent tudni akar. Ráadásul ha kiderül, hogy a csődvédelmet kérő adós bármiféle jövedelmet eltitkolt a csődgondnok elől, azonnal kizárják a csődvédelemből.
Forrás : http://magancsodvedelem.hu
Sok hiteles számára az év egyik legnagyobb híre: bármennyi alkalommal ingyen lekérdezhető a BAR-lista!
Mi az a BAR-lista?
A BAR-lista, vagy mai, kevésbé használt nevén KHR-lista az adósokról szóló információs lista. Jelentőségét az adja, hogy a bankok és egyéb adatszolgáltatók mindenféle adatokat feltehetnek az adósokról a listára, és így a pénzintézetek láthatják, hogy a hozzájuk betérő hiteligénylőről mi azoknak a bankoknak a véleménye, amelyekkel az ügyfél korábban kapcsolatban állt. Elnagyolt hasonlat, de a KHR-lista olyan, mint a wikileaks: világosan kiderül belőle, kiről mit gondolnak a háta mögött.
A lekérdezéssel kapcsolatos tudnivalókért kattintson ide! >>
Miért kell lekérdezni?
A KHR-listás tagsággal sújtott nagyon nehezen juthatnak hitelhez: sokan illegális vagy legalábbis féllegális forrásokhoz fordulnak, ha aktív tagsággal rendelkeznek a KHR-listán. Azért fontos lekérdezni, hogy egy adott személy rajta van-e a KHR-listán, és ha igen, akkor aktív vagy passzív státusszal, mert a státusz ismeretében a leendő hiteligénylő átszabhatja pénzügyi kiadásainak menetrendjét.
Ha valaki aktív KHR-listás, nem kell felesleges köröket futnia a bankoknál, azt keresve, hogy hol juthat hitelhez. A helyzete világos: sehol, egyetlen pénzintézetnél sem juthat kölcsönhöz. Az ilyen ügyfelek szokták igénybe venni a magánkölcsönt (uzsorát) vagy ők keresnek maguk helyett egy családtagot vagy barátot, hogy az ő nevében vegyenek fel hitelt. Mindezek mellett azonban a hitel BAR-listásoknak lehetséges, ezzel a státusszal nagyon is lehet ma banki hitelhez jutni hazánkban, jóllehet a feltételek adott esetben (bankfüggő!) szigorúbbak lehetnek, mint a “tiszta” ügyfelek esetében.
Ha valaki passzív listás, szintén tervezheti úgy a költéseit, hogy a passzív státuszból hátralevő hónapokban ne legyenek komolyabb kiadásai.
Legjobb eset, ha valaki nem KHR-listát, és szabadon juthat hitelhez.
Valóban ingyenes és korlátlan alkalommal kikérhető a “Saját Hiteljelentés”?
Igen. Hivatalosan a KHR-lista lekérdezését így nevezik: a Saját Hiteljelentés (a továbbiakban SH) kikérése. Az SH bármely bankban, takarékban stb. lekérhető, akkor is, ha Ön nem vezet az adott pénzintézetnél számlát. Sőt nem csak azokban a pénzintézetekben kérheti ki az SH-t, ahonnét adatokat szolgáltatnak a KHR-listára, de akár fordulhat egyenesen az SH-t kiállító BISZ Zrt.-hez is.
Az SH kikérése teljesen ingyenes: ha Ön passzióból úgy dönt, hogy minden nap kikéri az SH-ját, ingyen megteheti. Az SH-t igény szerint postán vagy egy e-mailhez mellékelt, zip formátumban tömörített pdf fájlban fogja megkapni.
Hol találom az igénylőlapot?
A kérőlap postán vagy személyesen adható le, elektronikus úton nem. A nyomtatványt ki kell nyomtatni, kitölteni, majd személyesen vagy postán eljuttatni a BISZ Zrt.-hez vagy leadni bármely olyan banknál vagy pénzintézetnél, amely belépett a KHR rendszerbe.
A dokumentumok letöltéséhez kattintson ide! »
Mit tartalmaz a Saját Hiteljelentés?
Nem csupán annyit, hogy az igénylő KHR-listás-e, hanem a következőket is: ki és milyen adatokat vitt fel róla a rendszerbe, ki, mikor és milyen címen kérte le ezeket az adatokat.
Milyen iratokra van szükség az igényléshez?
Ha magánszemély postai úton igényel, semmilyenre. Ha személyesen nyújtja be az igénylést, a befogadó elkérheti a kérelmező személyi igazolványát és lakcímkártyáját.
Vállalkozás esetén kötelező mellékelni 30 napon belüli hiteles cégbírósági kivonatot és eredeti vagy hitelesített aláírási címpéldányt.
Az egyéni vállalkozók szintén iratok bemutatása nélkül kérhetik ki magukról a Saját Hiteljelentést.