Négy ember rejtegette tíz éven át a Brinks pénz- és értékszállítási cégtől eltűnt félmilliárdot: három negyvenes éveiben járó férfi és egyikük idős anyja. Most mind a vádlottak padján ülnek.

A bűncselekményt közös ismerősük, D. János tervelte ki még 2009-ben. A cég akkori vagyonőre elhatározta, hogy ellopja a rá bízott pénzt. Az ügyészség szerint egyik barátját kérte meg, hogy busás jutalomért segítsen majd a zsákmány megőrzésében:

150 millió forintot kap, ha a bűncselekményből származó pénzt körülbelül két évig megőrzi neki.

Az elsőrendű vádlott vállalta a feladatot, sőt beszervezte egy cimboráját is – a másodrendű vádlottat –, aki ezért 50 milliót kapott.

2009. szeptember 5-én hajnalban D. János, miután állítólag elaltatta kollégáját, felnyitotta munkahelyén a pénzesládákat, a pénzkötegeket átrakta két táskába, majd az autója csomagtartójába. Összesen 560 107 425 forintot és némi valutát.

Irány Thaiföld

A férfi ezután egy miskolci garázssorhoz hajtott, ahol az egyik helyiséget már jó előre kibérelték a bűncselekményhez. A zsákmányt cinkostársaira hagyta, majd Budapestre indult, hogy felülhessen az első Thaiföldre induló gépre.

A vád szerint segítői szemeteszsákokban csempészték ki a pénzt a garázsból, aztán Tarcalra indultak. Műanyag hordókba, egy házi permetezőkészülékba dugták a bankjegykötegeket, majd elásták a másodrendű vádlott édesanyjának – a negyedrendű vádlottnak – a szőlőjében. Az asszony a segítségéért 50 milliót kapott a zsákmányból.

Két nap telt el, mire a Brinksnél észrevették a bűncselekményt. A budapesti központba a miskolci telephelyről beérkező pénzszállító autóban

a kazetták felnyitásakor téglákat találtak.

Majd az is kiderült, hogy a százmilliókkal együtt a cég egyik alkalmazottjának, D. Jánosnak is nyoma veszett.

Telefonon tartotta a kapcsolatot D. János a bűntársaival, akik itthon őrizték és költötték is a rájuk bízott pénzt. Tízmillióért egy máig ismeretlen ember nyomtalanul eltüntette az akcióhoz használt autót. Aztán arra készülve, hogy nálunk is bevezetik az eurót, 20 milliót fizettek egyikük volt főnökének, a harmadrendű vádlottnak azért, hogy váltson valutára 100 milliót – állítja az ügyészség.

Százmillió elázott

Amikor a kiásták a föld alól a hordókat, amelyekben a pénzt elrejtették, kiderült, hogy legalább 100 milliónyi papírpénz nedvességet kapott.

A vádlottak hajszárítóval és vasalóval estek neki az ázott bankóknak.

Ha valaki jogellenesen szerzett pénzt elrejt, őriz, felhasznál, az eredetét titkolja, átalakítja, az súlyos bűncselekményt követ el. A vádirat szerint a bandatagok bankfiókokban próbálták beváltani a talajvíztől sérült papírpénzeket, 32 milliót sikerült is így tisztára mosni.

A sérült bankjegyek összegét az elsőrendű vádlott számláján készpénzbefizetésként jóváírták. A vádlottak még a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) is bevitték a szétázott bankjegyeket.

A jegybank az intézményben bankszámlával nem rendelkező ügyfelek számára hiányos, nehezen felismerhető, sérült bankjegyek, érmék beváltását biztosítja szolgáltatásként. Az MNB a hiányos papírpénzt névértéken kicseréli, de csak akkor, ha az ügyfél a bankjegy több mint felét be tudja mutatni.

D. Jánost 2010. január 17-én az Interpol szállította Budapestre, miután Thaiföldön elfogták (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Ragasztott bankjegy akkor váltható át, ha az összeillesztett részek bizonyíthatóan ugyanahhoz a papírpénzhez tartoznak. A cserére bevitt hiányos, szakadt, ragasztott, szennyezett bankjegyet az MNB szakértői vizsgálatra kérhetik be. A hamis, gyanús bankjegyet készpénzszakértői vizsgálatra továbbítják. Ha a MNB úgy dönt, hogy nem cseréli ki a sérült bankókat, ellenérték térítés nélkül bevonja.

A miskolci pénzmosók több-kevesebb sikerrel jártak. Az MNB a fenti alkalmakkor kicserélt a sérült bankjegyekből 11 millió forintot, a ki nem cserélt több mint hatmillió forint lefoglalásra került.

D. János a börtönből sem engedte el a sztorit

Időközben D. János thaiföldi aranyélete is véget ért. A Ferihegyi repülőtéren, mindössze három hónappal az akció után elfogták, miután nemzetközi körözést adtak ki ellene, Thaiföld pedig kiadta Magyarországnak.

Elítélték 2012-ben jogerősen hét és fél évre sikkasztásért, és véglegesen eltiltották pénz foglalkozásszerű őrzésétől.

A társaival azonban a börtönből is tartotta a kapcsolatot,

akik a szerencsejáték-iparban igyekeztek túladni a sérült bankókon, és tisztára mosni az ellopott pénzt.

Ahogy a mondás is szól: pénz pénzt fial. A pénz őrzésével eredetileg megbízott, egyébként személyiségzavaros jó barát a szolgálataival és a nyereményekkel összesen 274 millió forint nyereségre tett szert. Egy kazincbarcikai lottózóban 20 milliós tétet tett fel egy labdarúgó-mérkőzésre, döntetlen eredményre – 64 millió forintot nyert.

A Brinks egykori vagyonőre 2015-ben szabadult. A büntetése részeként kiszabott 10 millió forintot az általa sikkasztott pénzből fizették ki helyette a barátai – állítja a vád. Börtönévei alatt kiemelten figyeltek rá, hiszen a rendőrökön kívül

az alvilág is kíváncsi volt arra, hol lehet a mesés zsákmány.

A károsult cég biztosítójának a magánnyomozói is kutathattak utána. A hatóságok szorosan felügyelték a sikkasztó környezetét a szabadulása után is, ám a százmilliók hollétére még három éven át nem derült fény.

A vádlottak ezalatt dominikai címmel offshore céget alapítottak, szlovákiai számlákon helyezték el az összegeket, majd felvették, életbiztosítást, lakáskassza-szerződést kötöttek, kötvényt, autót vettek. A negyedrendű vádlott, idős nő a vád szerint saját fiától megvásárolta a lakását a sikkasztott pénzből.

Az ügyészség hallgat

Hogy végül min buktak le, arról továbbra is hallgat az ügyészség a nyomozás érdekeire hivatkozva. A büntetőügyekkel foglalkozó ismert ügyvéd, Kertész Gusztáv, aki egykor legendás eseteket vizsgáló nyomozó volt, az ügy kapcsán azt mondta: beszédes, hogy ilyen sok apró részlet napvilágot látott.

Szerinte ez egyértelműen arra utal, hogy belülről buktatták meg a bandát. „Egy véletlen ráesésből, egy telefon-lehallgatásból, Mari néni súgásából nem fog följönni olyan információ, hogy 8 év és 3 hónappal ezelőtt mit csináltak a pénzzel. Tehát itt konkrét információkra volt szükség. Az pedig csak olyan embertől származik, aki ott volt, és csinálta” – mondta Kertész.