Amikor Juliana Wetmore megszületett, a doktorok sem jósoltak neki boldog jövőt.

A kislány egy rendellenesség miatt bár testileg teljesen egészséges volt, arccsontjai szörnyen deformálódtak, ezért arcocskája szinte alig hasonlított egy kisbabáéra. Az orvosok azonban megállapították, hogy bár csupán az egyik szemére lát, és valószínűleg soha nem fog hallani, agykárosodása nincs, így valószínűleg teljes életet élhet.

Szüleit azonban egyáltalán nem érdekelte, hogy Juliana arca sokak számára ijesztő lehet, ők egész egyszerűen csak saját gyermeküket látták benne, és a lehető legnagyobb szeretetben nevelték.

Egészen addig, amíg a kislány 6 éves nem lett, minden a lehető legjobban alakult. A kislány rendben fejlődött, kifejezetten intelligens volt korához képest. és számtalan műtétnek köszönhetően az arca is kezdett rendbe jönni, miközben tökéletesen megtanulta a jelnyelvet, így kommunikálni is tudott környezetével. Egyetlen dolog hiányzott az életéből: egy igazi barát.

Mindeközben Ukrajnában egy másik kislány, Danica Ukrajnában egy árvaházban nevelkedett. Ugyanannyi idős volt, mint Juliana, ám őt a szülei nem fogadták magukhoz, amikor kiderült, hogy ugyanolyan, bár sokkal enyhébb betegségben szenved, mint Juliana. A Wetmore család azonban a médiából megismerte a kislány történetét és azonnal döntöttek. Örökbe fogadták Danicát, és magukhoz vették, így a két kislány egymás támasza lehetett. Nagyon jó barátság alakult ki köztük, és ahogy telik az idő, a család egyre bővül. Így a kislányok immár nagy, boldog és szerető családban nevelkednek.

Csodálatos, ugye?