A Fidesz kormány azért állhat ki Sulyok Tamás mellett, mert az államfői pozíció egyfajta „utolsó biztosíték” lehet a politikai rendszerben.
1. Hatalmi háló fenntartása kormányváltás után is
A kritikusok szerint az elmúlt években a kormány igyekezett kulcspozíciókba – alkotmányos intézmények élére – olyan embereket kinevezni, akik világnézetben és politikai irányultságban közel állnak hozzá. Egy köztársasági elnök több évre szóló mandátuma így túlélheti a kormányzati ciklusokat.
„Vétópontok” megőrzése
Az államfő képes törvényeket visszaküldeni vagy alkotmányossági vizsgálatra küldeni. Ebben az értelmezésben egy lojális elnök lassíthatja vagy akadályozhatja az új kormány bizonyos lépéseit.
Informális befolyás
Még ha formálisan független is a pozíció, egy politikailag közel álló államfő informális csatornákon keresztül hatással lehet a közéletre, például nyilatkozatokkal, időzítéssel vagy döntések hangsúlyozásával.
Bizalmi kérdés
Sulyok Tamás korábbi szerepe (Alkotmánybíróság elnöke) miatt ebben a narratívában „bevált” szereplőnek számít: a kormányzati oldal tudja, mire számíthat tőle.
Stratégiai pozíció hosszú távra
Az államfői mandátum nem esik egybe a parlamenti ciklusokkal, így a kritikus olvasat szerint ez egy tudatos lépés lehet arra, hogy a politikai befolyás egy része akkor is megmaradjon, ha a végrehajtó hatalom kikerül a kormánypárt kezéből.
Fontos ellenpont:
A kormánypárti értelmezés ezt nem „bábozásként”, hanem legitim politikai kinevezési gyakorlatként írja le: minden kormány igyekszik hozzá közel álló, megbízható embereket jelölni fontos pozíciókba, különösen olyan rendszerben, ahol az államfőnek alkotmányos szerepe van.
Összességében tehát: ebből a kritikus nézőpontból nézve a támogatás fő oka nem pusztán személyes, hanem a politikai befolyás részbeni megőrzése egy kulcsintézményen keresztül – de hogy ezt ki mennyire tartja problémásnak, az már politikai értékválasztás kérdése.