Európa nem kész az extrém időjárásra: gyorsabban változik a klíma, mint ahogy reagálni tudnánk.Európa nincs felkészülve az egyre gyakoribbá váló extrém időjárási eseményekre, miközben a klíma gyorsabban változik, mint ahogy alkalmazkodni tudnánk.

Az ESABCC szerint az EU nem reagál elég hatékonyan az árvizek, aszályok, hőhullámok és tűzvészek növekvő kockázataira.

Az extrém időjárás évente több tízmilliárd eurós gazdasági kárt okoz, mely súlyosan érinti a közpénzeket, valamint az energetikai, közlekedési és mezőgazdasági szektort.

A szakértők kiemelik a beruházások, koordináció és infrastrukturális alkalmazkodás fontosságát; sürgős fejlesztésekre van szükség a jövő kihívásaihoz.

Az Európai Bizottság új éghajlati reziliencia stratégiát készít, de a gyors alkalmazkodás gazdasági, biztonsági és környezeti szempontból is kulcsfontosságú lesz Európa számára.

Az extrém időjárás egyre nagyobb kihívást jelent Európában, miközben az országok felkészültsége messze elmarad a szükségestől. Az Európai Klímaváltozási Tudományos Tanácsadó Testület (ESABCC) szerint az EU nem tud megfelelően reagálni az árvizek, aszályok, hőhullámok és tűzvészek növekvő kockázataira. A szakértők szerint a lassú beruházások és az elégtelen koordináció súlyosbítják a helyzetet.

Európa gyorsabban melegszik, mint bármely más kontinens, és a Világ Meteorológiai Szervezet (WMO) szerint a régió különösen kitett a szélsőséges időjárási ingadozásoknak. Az extrém jelenségek évente 45 milliárd eurós gazdasági kárt okoznak, ami jelentősen meghaladja a múlt század 80-as éveinek szintjét. Ezek a költségek nemcsak a közpénzeket terhelik, hanem az energetikai, közlekedési és mezőgazdasági szektort is.

Mit mondott Ottmar Edenhofer, az ESABCC elnöke?

– A fő probléma a koherencia és a beruházások hiánya. Rendszeres felkészülés nélkül az extrém éghajlati események gyengíthetik az európai gazdaság versenyképességét, növelhetik a biztonsági kockázatokat és jelentősen terhelhetik a közpénzeket – figyelmeztetett Edenhofer. A szakértők szerint az infrastruktúra és a városok tervezését már most a melegebb jövőhöz kell igazítani.

Milyen jövő vár Európára?

A század végére az átlagos globális hőmérséklet akár 2,8–3,3 Celsius-fokkal is emelkedhet, ami gyakoribb hőhullámokat, intenzívebb esőzéseket és nagyobb szárazságkockázatot jelenthet. A szakértők szerint az árterületeken történő építkezések korlátozása, a szárazság által érintett mezőgazdasági termelők támogatása és a városok hőhullámokhoz való alkalmazkodása kulcsfontosságú lépések.

Hogyan segíthetnek a korai riasztási rendszerek?

A modern korai riasztási rendszerek minimalizálhatják a károkat és megvédhetik a lakosságot a hirtelen bekövetkező katasztrófáktól. A szakértők szerint a gyors reagálás az egyik legfontosabb tényezővé válik, mivel az extrém időjárás egyre kiszámíthatatlanabbá válik.

Mi a következő lépés?

Az Európai Bizottság még idén bemutatja új éghajlati reziliencia stratégiáját, amely a közelmúltbeli események, például a 2023-as szlovéniai árvizek és az erdőtüzek tapasztalataira épül. A következő években eldől, hogy Európa képes lesz-e elég gyorsan alkalmazkodni. A tudósok szerint ez nemcsak környezeti, hanem gazdasági és biztonsági kérdés is, amely alapvetően befolyásolhatja a kontinens jövőjét.

forrás: fontech.startitup.sk