Az orosz védelmi minisztérium 2026. február 4-én közzétett felvételén először látható a TOSZ–3 Drakon nehéz lángszóró rendszer ukrajnai bevetése – írta az Army Recognition, a hírt itthon a Portfolio szúrta ki.

Mint írták, a TOSZ (oroszul Tyazsólaja Ognyemjotnaja Szisztyéma, azaz nehéz lángszóró rendszer) egy 220 milliméteres termobárikus rakétavetőkből álló fegyvercsalád. Első tagját, a TOSZ–1 Buratinót még a szovjet időszakban, 1971 és 1979 között fejlesztették ki erődített állások megsemmisítésére. A rendszert 1988-ban állították hadrendbe, T–72-es harckocsi alvázra szerelve, 30 indítócsővel.

A TOSZ–3 Drakon a család legújabb tagja, amely az előző változatok előnyeit próbálja egyesíteni megnövelt hatótávolsággal és kiegészítő védelmi rendszerekkel.

A rendszer létezésére először 2024 januárjában derült fény, amikor az Omszktranszmas bejegyeztette a TOSZ–3 védjegyet és logót. 2024 áprilisában a Rosztyec megerősítette, hogy a fejlesztés előrehaladott állapotban van, és már elkészült egy prototípus lánctalpas alvázzal, valamint új indítóberendezéssel a megnövelt hatótávolságú lőszerekhez. 2024 júniusában a szaratovi régióban nyilvánosan is bemutatták a rendszert. Az első, Ukrajnában készült harctéri felvétel 2025. november 22-én jelent meg.

A TOSZ–3 a TOSZ–1A-hoz hasonló lánctalpas páncélozott alvázat használ – feltehetően T–72-es vagy T–80-as alapra építve –, de könnyebb indítóegységgel, amely 15 darab 220 milliméteres rakétát hordoz.

A kevesebb rakéta nagyobb üzemanyag-kapacitást tesz lehetővé, ami jelentősen növeli a hatótávolságot. Az indítóegységet védőhálóval és Volnorjez elektronikai hadviselési rendszerrel látták el. Ezeket a kiegészítéseket feltehetően az FPV-drónok által okozott növekvő veszteségek tapasztalatai alapján vezették be, hogy csökkentsék a rendszer sebezhetőségét a dróntámadásokkal szemben.

A TOSZ–2-höz tartozó TBSZ–M3 rakéta 10–20 kilométeres lőtávolságot érhet el a különböző források szerint. A TOSZ–3 új rakétáiról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre. Ezek szerint a rendszer legalább 15 kilométerig képes ellőni, egyes források pedig 18–24 kilométeres maximális hatótávolságot valószínűsítenek. Hivatalos adatokat azonban eddig nem hoztak nyilvánosságra. A kevesebb indítócső arra utal, hogy a rakéták nagyobb méretűek, és több hajtóanyagot tartalmaznak.

A TOSZ-rendszerek termobárikus lőszerei úgy működnek, hogy először finom üzemanyag-részecskékből álló aeroszolfelhőt szórnak szét a célterületen, majd ezt gyújtják be. A robbanás rendkívül magas hőmérsékletű, nagy nyomású lökéshullámot és tartós túlnyomást hoz létre, amely a légköri oxigént felhasználva tovább erősíti a hatást. A termobárikus robbanófejek a hagyományos, kondenzált robbanóanyagoknál nagyobb területen fejtenek ki pusztítást. Különösen hatékonyak erődítmények, zárt terek, könnyű páncélzatú járművek és élőerő ellen, a lökéshullám és az oxigénhiány együttes hatása miatt.

Egy biztos, nem lennék ott védekező katona, ahová a TOSZ–3 lecsap…