Korrupciós és jogállamisági aggályok állnak a háttérben

Az év végével mintegy egymilliárd euró, vagyis hozzávetőleg 400 milliárd forintnyi, Magyarországnak járó uniós támogatás válik végleg elérhetetlenné. A fejlesztési források egy részét csak meghatározott határidőig lehetett volna lehívni, erre azonban korrupciós kockázatok miatt nem került sor, így az összegek visszakerülnek az Európai Unió központi költségvetésébe.

Az uniós források befagyasztásáról még 2022 végén döntöttek alapjogi és jogállamisági aggályokra hivatkozva. Összesen 18 milliárd eurónyi támogatást érintettek az intézkedések. Ezen belül a szegényebb régióknak járó kohéziós pénzekből 6,3 milliárd eurót tart vissza az Európai Bizottság, elsősorban a korrupcióellenes és átláthatósági reformok hiánya miatt.

A kohéziós források elszámolása az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusához igazodik, és szigorú szabályok vonatkoznak rá. Az egyes operatív programok keretében a kormány gyakran megelőlegezi a támogatásokat – például a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott pályázati pénzeket –, majd később nyújt be kifizetési kérelmet az Európai Bizottsághoz. A lehívást azonban az úgynevezett „N+2 szabály” korlátozza, amely szerint az adott évre tervezett kiadásokat legkésőbb két évvel később lehet elszámolni.

Ennek következtében már tavaly is elveszett körülbelül egymilliárd eurónyi fejlesztési forrás. A mostani veszteséggel együtt a befagyasztott uniós pénzek közel egyharmada végleg elúszik, még abban az esetben is, ha Magyarország a jövőben minden uniós feltételt teljesítene.

A kilátások a következő évre sem kedvezőek. A koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapból Magyarországnak nagyjából 10,4 milliárd euró járna, ezt azonban legkésőbb 2026 augusztusáig lehetne lehívni. Amíg a feltételek nem teljesülnek, ezekhez a forrásokhoz sem fér hozzá a kormány. Ráadásul abból a 920 millió euróból, amelyet előlegként már megkapott az ország, visszafizetési kötelezettség is keletkezhet.

Forrás: népszava