🔴 Aláaknázhatják a Hormuzi-szorost, Trumpot nyíltan fenyegeti Irán, európai hadihajók indulnak a térségbe – egyre veszélyesebb az iráni háború
Percről percre érkeznek az újabb fejlemények a Közel-Keletről, ahol az Irán, az Egyesült Államok és Izrael között kirobbant konfliktus egyre szélesebb körűvé válik. A harcok már nemcsak katonai csapásokban mérhetők, hanem gazdasági és geopolitikai sokkhatásokat is okoznak, miközben a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát, a Hormuzi-szorost is fenyegetés érte.
Az olajszállítás kulcsfontosságú útvonala kerülhet veszélybe
Az iráni vezetés jelezte: ha a támadások folytatódnak, akár a Hormuzi-szoros lezárását vagy elaknásítását is fontolóra vehetik. Ez az átjáró kulcsfontosságú a globális olajszállítás számára, mivel a világ tengeri olajexportjának jelentős része itt halad át.
Az amerikai hadsereg közlése szerint már több iráni aknatelepítő hajót is megsemmisítettek a térségben. Donald Trump amerikai elnök azt írta közösségi oldalán, hogy az amerikai erők tíz iráni aknatelepítő hajót robbantottak fel percek alatt, mielőtt azok veszélyt jelenthettek volna a tankerforgalomra.
Trump kemény üzenetet küldött Teheránnak
Az iráni fenyegetésekre Trump rendkívül határozott választ adott. Kijelentette: ha Irán megpróbálja megakadályozni az olajszállítást vagy blokkolja a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok hússzoros erővel fog válaszcsapást mérni.
Az Iszlám Forradalmi Gárda ugyanis azt üzente Washingtonnak, hogy ha a támadások folytatódnak, „egyetlen liter olajat sem engednek ki” a Közel-Keletről.
Irán parlamentjének elnöke, Mohamed Baher Galibaf közben azt közölte: szó sem lehet tűzszünetről, a cél az, hogy az „agresszorok megbűnhődjenek”.
Európa és szövetségesei is mozgósítanak
A konfliktus miatt egyre több ország küld katonai eszközöket a térségbe. Nagy-Britannia például útnak indította a HMS Dragon hadihajót, amely várhatóan egy héten belül érkezik meg Ciprus közelébe.
Ausztrália szintén katonai támogatást jelentett be: felderítő repülőgépet és levegő-levegő rakétákat küld a térségbe, hogy segítse az Öböl menti országok védelmét.
Eközben Európában is nő az aggodalom. Friedrich Merz német kancellár arra figyelmeztetett, hogy jelenleg nincs világos stratégia a konfliktus gyors lezárására, és fennáll a veszélye egy hosszú, elhúzódó háborúnak.
Újabb támadások és rakéták
A harcok közben folyamatosan érkeznek a hírek újabb támadásokról.
Irán több rakétát indított Izrael felé, az egyik Jeruzsálem közelében csapódott be. Az izraeli egészségügyi hatóságok szerint az elmúlt 24 órában 191 sérültet kellett kórházba szállítani.[ ]
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy az iráni rakéták jelentős részét kazettás robbanófejekkel szerelték fel, amelyek egyszerre sok kisebb robbanóeszközt szórnak szét.
Közben a libanoni Hezbollah milícia is folytatta a rakétatámadásokat Izrael ellen.
Dróntámadások az Öböl térségében
Irán drónokkal és rakétákkal támadta az Öböl több országát is. Szaúd-Arábiában két drónt semmisítettek meg, Kuvait hat drónról számolt be, míg az Egyesült Arab Emírségekben a légvédelem lépett működésbe.
Az Emírségekben egy dróntámadás után leállt a Ruvaisz olajfinomító, amely a térség egyik legnagyobb ilyen létesítménye. A komplexum naponta több mint 922 ezer hordó olajat képes feldolgozni, ezért a kiesés komoly hatással lehet az olajpiacra.
Súlyos civil veszteségek
Irán ENSZ-képviselője szerint a konfliktus kezdete óta több mint 1300 civil vesztette életét, és több mint 10 ezer polgári épület rongálódott meg.
Nagy felháborodást váltott ki az a támadás is, amely során egy teheráni iskola semmisült meg. Egy amerikai szenátor elismerte, hogy az akciót az amerikai légierő hajtotta végre, és azt mondta: „szörnyű hiba történt”.
A háború már a világgazdaságot is megrázza
Az iráni konfliktus hatása már a gazdaságban is érződik. Az olaj ára rövid idő alatt a 100 dolláros szint fölé emelkedett, miközben a befektetők az olajipari vállalatok részvényeit is figyelik.
A bizonytalanság a Közel-Kelet több gazdaságát is érinti. Egyiptomban például attól tartanak, hogy a konfliktus újra felboríthatja a gazdasági stabilizációt, miközben a régió más országai is próbálják elkerülni, hogy közvetlenül belesodródjanak a háborúba.
Irak miniszterelnöke például már jelezte: nem engedik használni légterüket az Irán elleni amerikai támadásokhoz, mert nem akarnak részesei lenni a konfliktusnak.
Egyre szélesebb háború fenyeget
Az amerikai hadvezetés szerint a harcok első tíz napjában legalább 50 iráni hadihajót semmisítettek meg. A támadások azonban tovább folytatódnak, és a térségben több tengeri incidensről is jelentettek.
Mindez azt jelzi, hogy a konfliktus egyre szélesebb körűvé válik, miközben a világ vezetői attól tartanak: ha a Hormuzi-szoros valóban veszélybe kerül, az nemcsak a Közel-Keletet, hanem az egész világgazdaságot megrázhatja.
🔴 Megtámadta Irán a NATO-t – végső figyelmeztetést kapott Teherán, történelmi fordulat jöhet
Újabb veszélyes fordulatot vett a Közel-Keleten zajló konfliktus: Irán két ballisztikus rakétát lőtt ki a NATO-tag Törökország irányába. Bár a támadás hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki, a katonai szövetség egyelőre nem készül közvetlen válaszcsapásra.
A történtekre Recep Tayyip Erdoğan török elnök reagált elsőként. Azt mondta, Ankara már korábban is egyértelmű figyelmeztetéseket küldött Teheránnak.
„A megfelelő figyelmeztetéseket eljuttattuk Iránba” – jelentette ki a török államfő.
Erdoğan szerint Irán annak ellenére tett provokatív lépéseket, hogy Törökország többször jelezte: nem kívánja a konfliktus további eszkalációját.
„Bár többször is figyelmeztettük őket, provokatív lépéseket tesznek Törökország ellen. Nem szabadna olyat tenniük, ami árnyékot vet az ezeréves szomszédi és testvéri kapcsolatra” – fogalmazott.
A török elnök ugyanakkor hangsúlyozta: Ankara jelenleg nem tervez katonai ellentámadást. A török vezetés álláspontja szerint a legfontosabb cél az, hogy az ország ne sodródjon bele a háborúba.
„Törökország számára most az a legfontosabb, hogy távol maradjunk a tűztől” – mondta.
A rakétatámadás azért különösen érzékeny kérdés, mert Törökország a NATO tagja. Elméletileg egy ilyen támadás akár a szövetség kollektív védelmét biztosító 5. cikkely aktiválását is felvethetné.
Egyelőre azonban a NATO nem tervezi ennek alkalmazását, és diplomáciai úton próbálja kezelni a helyzetet.
A szakértők szerint ugyanakkor a támadás súlyos jelzés: ha a konfliktus tovább eszkalálódik, a Közel-Keleten zajló háború könnyen egy sokkal szélesebb, nemzetközi válsággá válhat.